Arisztid meglátogatja az új barátnőjét a lakásán. Isznak néhány pohár pezsgőt és bevonulnak a hálószobába. Lefekszenek és Arisztid azonnyomban elszunnyad a peysgőtől.
A hölgy többet remélt mint ez, fel akarja hivni
a figyelmét és megrázza.
- Arisztid, ...én fázom.
Arisztid felkel szépen betakarja a hölgyet, visszafekszik és elalszik.
A hölgy ismét megrázza
- Arisztid, én még mindig fázom.
Arisztid felkel, udvariassan betakarja a hölgyet még a saját paplanával is, visszafekszik és ismét elalszik.
A hölgy most már kissé mérgesen ismét megrázza.
- Arisztid én még mindig fázom, és különben is
tudod-e, ...nekem a lábam között egy lyuk van.
- Na látod te marha, ott megy be a hideg!

Arisztid és Tasziló beszélgetnek:
- Te mondd csak, mennyiért vinnéd el a feleségemet?
- Semmiért!
- Rendben, viheted!

Arisztid vadászélményeit meséli:
- Az oroszlánt nem lelőni nehéz, hanem hazavinni, az egy több száz kilós állat. Én úgy csinálom, hogy miután lelőttem , megemelem egy kicsit, majd a bal lábát a bal vállamra teszem, a másikat...
Itt megszólal a telefon és áthívják Arisztidet a szomszédba.
Kisvártatva visszajön, megkérdezi:
- Hol is tartottam?
- Ott, hogy a bal lábát a bal válára teszi, a másikat...
- Ja igen - .... a jobb lábát pedig a jobb válamra és csak nyaltam, nyaltam, nyaltam!

Van az állatkertben egy majom aki mindenkit utánoz, ha az előbb 500 ft-ért jegyet vált a produkcióra.
Arisztidnek megtetszik a dolog, megveszi a jegyet, majd odaáll a ketrec elé, felemeli az egyik, majd a másik kezét, majd ugrálni kezd.
A majom mindent pontosan utánoz.
Arisztid nagyon meg van elégedve, felfelé fordított hüvelykujját mutatja a majom felé, meglepetésére a majom a rácshoz ugrik és leköpi.
Az állatkert alkalmazottja odaszalad Arisztidhez, és közli vele, hogy a felfelé mutató hüvelykujj a majmok nyelvén azt jelenti: a k... anyádat.
Arisztid azt mondja: rendben, elmegy a büféhez, vesz egy nagy kolbászt, kettévágja, felét beteszi a nadrágjába, a másik felével és egy késsel a kezében újra a ketrec elé áll.
A majom elővesz egy kolbászt és egy kést, és szembe áll vele.
Arisztid levág egy darabot a kolbászból és megeszi. A majom is.
Arisztid mégegyszer. A majom is.
Arisztid eldobja a kolbász végét. A majom is.
Arisztid kigombolja a sliccét, kihúzza a félig a kolbászt, egy kis darabot levág belőle, felmutatja a majomnak és eldobja.
A majom benyúl a saját lába közé, előre húzza a farkát, ráteszi a kést, egy pillanatig gondolkozik, majd Arisztid felé nyújtja felfelé mutató hüvelykujját.

Arisztid a vadászélményeit meséli:
- A tigris rohan felém, úgy 500 méterre van tőlem amikor felemelem a puskám - de még várok, hogy közelebb kerüljön.
- 100 méternél újból felemelem a puskám, de még mindig közelebb engedem.
- Úgy 50 méterre lehetett tőlem, amikor lőni akartam, de a puskám csütörtököt mondott... Khm... Uraim... én beszartam!
- Hát igen, ilyenkor az előfordul, - mondják többen.
- Nem akkor... most!

Arisztid meg akarja látogatni a barátját, Taszilót, de a bejárati ajtón ki van téve egy tábla:
"Ne zavarjanak, nőzök!"
Másnap Arisztid kérdezi a barátjától, hogy hogy jutott eszébe ilyen táblát kitenni. Azt feleli Tasziló:
- Lakik a szomszédomban egy idős asszony. A múltkor át akartam menni hozzá, hát látom, hogy kiírta az ajtóra: "Ne zavarjanak, hímzek!" Hát, gondoltam, én is írhatok ilyet.
Legközelebb Tasziló akarta felkeresni Arisztidet. Odaér a háza elé, látja, hogy ott is ki van akasztva egy tábla:
"Ne zavarjanak, kézimunkázom!"