Arisztid és Tasziló beszélgetnek:
- Te mondd csak, mennyiért vinnéd el a feleségemet?
- Semmiért!
- Rendben, viheted!

Arisztid és Tasziló ülnek egy teaházban. Esznek, isznak, jól mulatnak míg végül csak két teasütemény marad. Egy kisebb és egy nagyobb. Elkezdik tukmálni egymásnak. Vegyél te Arisztid! Á dehogy vegyél te Tasziló! Hosszas unszolás után Tasziló kiveszi a nagyobbat. Mire Arisztid megjegyzi:
- Tudod Tasziló ez bunkóság volt.
- Miért, te melyiket vetted volna el a helyemben?
- Természetesen a kisebbiket.
- Hát ott van.

Arisztid kérdezi Taszilótól:
- Mondd, neked hány inasod van?
- Mindig kettő. Egyik, aki épp megy, és másik, aki épp jön.

Arisztid és Tasziló beszélgetnek:
- Hallottad? Bécsben agyonlőtte magát egy arisztokrata.
- Igen.
- Na, akkor jó füled van!

Az ifjú Arisztid így szól atyjához:
- Apám, én megnősülök!
- Gratulálok, fiam! És kit veszel el?
- Egy lovat, apám!
- Egy lovat? És legalább kanca az a ló, fiam?
- De apám, hová gondol! Nincsenek nekem természetellenes hajlamaim!

1930, Budapest, étterem:

- Taszilókám, fogadj velem kérlek, hogy kimondok itt egy csúnya szót, és senki nem fog megbotránkozni....
- Kérlek Arisztid, állom a fogadást.
Arisztid rendelt egy tál süteményt, majd mikor a pincér kihozta, megkérdezte tőle fennhangon:
- Milyen édesség van a tálcán? Tán nem kuglóf-asz ott?
Húúú de tetszett ez Taszilónak! Igaz, a fogadást elvesztette, de arra gondolt, hogy ezt ő is eljátsza az asszonnyal, ha legközelebb beülnek egy süteményre.
Úgy is lett. Mondja az étteremben a feleségének:
- Drágám, kérlek, kimondok itt egy csúnya szót, és senki nem fog megbotránkozni...
Rendelt is egy tál süteményt, s mikor jött a pincér, felállva fennhangon rákezdett:
- Mi a lóf...sz ez, csak nem kuglóf???