Arisztid meséli Taszilónak:
- Képzeld barátom, egy hete úgy fáj a fogam, hogy csillagokat látok.
- Miért nem húzatod ki, ha annyira fáj?
- Nagyon félek, hogy fájna.

Arisztid hazaérkezik és ott találja a feleségét az ágyban. Megkérdezi tőle:
- Járt itt a Tasziló?
- Igen.
- És mit akart?
- Kitakart, megizélt, betakart, de hogy mit akart azt nem mondta.

Anasztázia grófnőnek nagyon kellemetlen a lehellete. Mivel a baráti társaságban, senki sem meri szóvá tenni, Tasziló úgy dönt, majd ő beszél a grófnővel. Mikor találkoznak, meg is kérdezi a grófnőt:
- Drága grófnő! Nincs magának valami problémája a fogaival?
Erre a grófnő felháborodottan:
- Dehogy is nincs! Ezért rakattam fel egy új hidat.
Mire tasziló a következőt javasolta:
- Meg kell nézni! Meg kell nézni! Valaki biztosan a híd alá szart.

Arisztid és Tasziló beszélgetnek:
- Te mennyit adsz a feleségemért?
- Semmit!
- Viheted!

Arisztid hazaérkezik és ott találja a feleségét az ágyban. Megkérdezi tőle:
- Járt itt a Tasziló?
- Igen.
- És mit akart?
- Kitakart, megizélt, betakart, de hogy mit akart azt nem mondta.

- Kérlek szépen, kedves Arisztid, ha azonnal nem tudok szerezni tízezer forintot, főbe lövöm magam. Tudsz rajtam segíteni?
- Boldogan segítenék, kedves Tasziló, de sajnos nincs pisztolyom.

Arisztid, Indiából hazatérve szeretné hazahozni kedvenc elefántját, de a törvények tiltják. Álcázásul egy-egy szelet kenyeret ragaszt az elefánt füleire. A határon persze megállítják:
- Hová viszi azt az elefántot?
- Miféle elefántot? Ez csak egy szendvics az útra.

Arisztid kérdezi Taszilótól:
- Mondd, neked hány inasod van?
- Mindig kettő. Egyik, aki épp megy, és másik, aki épp jön.

Arisztid hosszú udvarlás után célhoz ér:
Anasztázia grófnő felmegy a lakására. Ital, harapnivaló, majd a franciaágy. Ám ott Arisztid csődöt mond, nem tudja, hogyan kell folytatni a dolgokat.
- Arisztid, fázom, öleljen át! - próbál segíteni a grófnő.
Arisztid átöleli.
- Még mindig fázom, öleljen jobban!
Megtörténik. de csak ennyi. A grófnő most már dühös lesz.
- Arisztid, ha nem tudná, a lábaim között van egy rés..
- Áhá!... Lehetséges, hogy onnan jön a huzat?

- Mondd, Arisztid, szereted te a himlőhelyes, csámpáslábú, lottyadt mellű nőket?
- Meg vagy őrülve, Tasziló, dehogy szeretem!
- Akkor megkérlek, hogy hagyd békén a feleségem!