Arisztid és Tasziló üldögélnek a kávéházban. Arisztid meséli, hogy itt fog randizni egy nővel, akit a közvetítőiroda ajánlott.
- És miről fogod megismerni? - kérdezi Tasziló.
- Arról, hogy képviselőfánkot rendel.
- És mikor jön?
- Már itt van, ott ül a sarokban.
- És akkor miért nem mész oda hozzá?
- Most eszi az ötödik fánkot, megvárom, míg jóllakik. Akkor nem kell meghívnom vacsorára.

Tasziló és Arisztid találkozik a marosvásárhelyi utcán. Megszólal Tasziló:
- Te, Arisztid! Esküszöm az élő Istenre, hogy ez a szerencsétlen Ionut megvakult!
- Ne viccelj, Tasziló, tegnap még semmi baja sem volt!
- Pedig, ha én mondom, megvakult. Ugyanis a büdös életbe nem fogja látni azt a kétszázezer lejt, amit a sörözőben kölcsönadott!

A háború vége felé, 1945 tavaszán, a nagy sorban állások idején Tasziló, a volt gróf is türelmesen várakozik egy élelmiszerbolt előtt. A sor egyre csak nő, egyre több ember jön, mindenki türelmetlen. Egyszer Tasziló véletlenül hatalmasat szellent.
Teljesen megszégyenülve érzi magát, azonnal kilép a sorból és elindul. Néhány lépés után észreveszi, hogy követik. Hátrafordul és döbbenten látja, hogy a sor egy része elindult utána. Kétségbeesetten futásnak ered, de nem bírja sokáig, a harmadik utcasarkon összeesik. Ekkor utolérik a többiek és lihegve mondják:
- Az Istenért, uram! Nem akarjuk bántani, csak azt mondja meg, hol vette a babot!

Arisztid lemegy a Rákóczi térre, hogy egy lányt felcsípjen. Kiválaszt egyet de az nagyon sokat kér.
Sok válogatás után talál egy csajt aki száz forintért hajlandó vele elmenni.
Egy hét után találkozik a csajjal és nekimegy, hogy: "Te rohadt lotyó, lapostetűt kaptam tőled!"
Mire a csaj:
- Hát mit akarsz azért a nyomorult száz forintért, selyemhernyót?

A Tasziló meg az Arisztid mennek a bikaviadalra. A Tasziló jelentkezik, hogy ő legyőzi a bikát. Elkezd futni a bika előtt egyszer csak a harmadik körben elesik a bika, Tasziló megáll, visszafordul és leszúrja. A bika megdöglik.
Tasziló kimegy az Arisztid-hoz. Az Arisztid mondja a Taszilónak:
- Hé te Tasziló! Én összeszartam volna magam.
Erre Tasziló:
- Mit gondosz min csúszott el a bika?

Arisztid hazaérkezik és ott találja a feleségét az ágyban. Megkérdezi tőle:
- Járt itt a Tasziló?
- Igen.
- És mit akart?
- Kitakart, megizélt, betakart, de hogy mit akart azt nem mondta.

Arisztid húz maga után egy döglött lovat. Arra jön Tasziló, és kérdezi:
-Minek neked ez a döglött ló?
-Ne fárassz most, segíts inkább!
Felcipelik a dögöt Arisztid harmadik emelti lakásába. Be a fürdöszobába, ott a kádba.
-Most viszont áruld el, minek kell neked ez a döglött ló?
-Este buli lesz nálam, jönnek a barátaim meg sokan mások. Eszünk, iszunk, aztán a mosdóba akar némelyik menni, meglátják a tetemet a kádamban, aztán megkérdezik:
-Arisztid neked meg egy döglött ló van a fürdöszobádban?
-Na most mondjam nekik, hogy nincs?

Anasztázia grófnőnek nagyon kellemetlen a lehellete. Mivel a baráti társaságban, senki sem meri szóvá tenni, Tasziló úgy dönt, majd ő beszél a grófnővel. Mikor találkoznak, meg is kérdezi a grófnőt:
- Drága grófnő! Nincs magának valami problémája a fogaival?
Erre a grófnő felháborodottan:
- Dehogy is nincs! Ezért rakattam fel egy új hidat.
Mire tasziló a következőt javasolta:
- Meg kell nézni! Meg kell nézni! Valaki biztosan a híd alá szart.

Arisztid a székek alatt kúszik az előadás alatt a moziban.
- Mit csinálsz, Arisztid? - kérdezi tőle Tasuiló.
- Elvesztettem a kahamellacukhot.
- És ezért zavarod az előadást?
- Igen kéhlek, meht benne mahadt a fogsohom...

Arisztid meghívja Taszilovat vendégségbe. A bulin tea van és kalács. Esznek isznak jól mulatnak míg végül marad 2 kalács. Egy kisebb és egy nagyobb. Elkezdik tukmálni egymásnak. Vegyél te arisztid! Á dehogy vegyél te tasziló! Hosszas unszolás után Tasziló kiveszi a nagyobbat. Mire Arisztid megjegyzi:
- Tudod Tasziló ez bunkóság volt.
- Miért, te melyiket vetted volna el a helyemben?
- Természetesen a kisebbiket.
- Hát ott van.