A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszercsak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros.
Odaszól a fiú az apjának:
- Te apa! Nem kéne beljebb húzni a kaszát?

- Bandi szolgám, ha még sokáig tart ez a hőség, minden barom elpusztul.
- Csak a nagyságos urat tartsa meg a Jóisten!

Két székely fát vág az erdõben. Azt mondja az egyik:
- Te, tudod-e, mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leesõ fejsze alól.
- Na látod, ez a vagánykodás.
A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdõre, gondolja megmutatja, mit tanult.
- Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta.
A fiú egyedül megy haza. Otthon az anyja:
- Apád hol van?
- Még kinn vagánykodik az erdõben.

A székely fintorogva beleszagol a levegőbe:
- Fiam, te voltál?
- Nem.
- Asszony, akkor te?
- Nem.
- Akkor én.

Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál:
- Kérek egy jegyet.
- Hova? - kérdi az eladó.
- Hát ide a kezembe!

Megy egy székely az utcán, kutyát lóbálva a pórázon!
Ezt meglátja egy székely bácsi, és rákérdez:
- Hé te meg miért lóbálod azt a kutyát a fejed fölött?
- Örömet szerzek neki!
- Ennek ez örül?
- Ennek még nem, de majd ha leteszem a földre...

Házsártos, veszekedős anyósa volt a csíkföldi székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen.
A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.
- Na, ezt adja be az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.
Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárpálni, a székely szó nélkül pofon teremtette. S lám, az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett.
Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte:
- No, használt a múltkor a gyógyszer?
- Hogy használt-e? Mihelyst beadtam egy porciót, nyomban meggyógyult. A másodikra
- S ezzel képen teremtette a patikust - már nem is volt szükségem, hát visszahoztam.

Egy székely fiatalember el szeretne menni a bálba, de nincsen ünneplős cipője. Elhatározza hogy kifényesíti a gumicsizmáját és abban megy majd el táncolni. Így is tesz.
Aznap este a bálban először Annát kéri fel táncolni. Tánc közben lenéz, és azt mondja:
- Anna, rajtad kék bugyi van.
- Hát ezt honnan tudod?
- Tudom.
Másodszorra Natasát kéri fel táncolni. Tánc közben ismét lenéz és azt mondja:
- Natasa, rajtad fehér bugyi van.
- Ezt meg honnan tudod?
- Tudom.
Harmadszorra Nórát kéri fel táncolni. Tánc közben megint lenéz, majd ijedten felkapja a fejét:
- Nóra, van rajtad bugyi?
- Nincs. - válaszolja.
- Huh, már azt hittem, hogy a csizmám repedt szét.

Elhívatja az öreg székely a jegyzőt, hogy lediktálja néki testámentumát.
- Az egyházközségnek adományozom azt a csikót, melyet a múlt héten elloptak tőlem. De ha megkerűlne, akkor legyen az Estván fiamé.

A vak ember bemegy egy szombaton az étterembe. A pincér akarja hozni neki az étlapot, mire a vak ember:
- Ne hozzon nekem étlapot, mert úgysem látom, hozzon egy használt villát, megszagolom, és eldöntöm, hogy mit akarok.
Pincér hoz neki egy villát, a vak ember megszagolja.
- Oh, pörkölt nokedlivel, nagyon jó, azt kérek én is.
Megebédel, elmegy. Következő szombaton megint ugyanaz.
Villa, megszagolja.
- Székelykáposzta, nagyon jó, én is azt kérek.
Ez így megy 4-5 szombaton keresztül, amikor a pincér elhatározza, hogy megvicceli a vakot, és mielőtt elmegy otthonról, egy villát a felesége bugyijához dörzsöl.
A vak megint kér egy villát, odanyújtja neki az előkészítettet. A vak szagolgatja, majd megszólal:
- Jé, nem is tudtam, hogy a Gizike itt dolgozik!