Az öreg székely ül a hintaszékében az udvaron. Egyszer csak egy limuzin gurul a ház elé. Kiszáll belõle egy öltönyös ember és azt mondja:
- Emlékszel rám, apám, én vagyok a fiad, akit elküldtél 10 éve a városba dohányért. Azóta meggazdagodtam, megnõsültem és híres lettem.
- Jó, jó, - mondja a székely - de hol a dohány?

A székely bácsi a Balaton partján nyaral.
A reggelinél egy francia férfi az asztaltársa. Alig ül le a székely bácsi, a francia így szól hozzá:
- Bon appetit!
A székely bácsi gondolja, az illető bemutatkozott, hát így válaszol:
- Bece Feri.
Délben ismét egymás mellé kerülnek s a francia ismét:
- Bon appetit!
Biztos elfelejtette, hogy már ismerik egymást, gondolja a székely bácsi, s így szól:
- Bece Feri!
Este találkozik egyik barátjával, akinek elmeséli az esetet.
- Te bunkó, - így a haver - hát te nem tudod, hogy "Bon appetit" azt jelenti franciául, hogy "Jó étvágyat".
Másnap igyekszik a székely bácsi elsőnek ott lenni, s mihelyt megérkezik a francia, így szól hozzá:
- Bon appetit.
A francia udvarias mosollyal válaszol:
- Bece feri.

Két székely iszik a kocsmában. Megszólal az egyik:
- Hazamegyek, megdugom anyádat.
Dermedt csend a helységben, jön a válasz:
- Menjünk apu, úgyis eleget ittál már.

A székely parasztbácsi olyannyira felveszik az asszonyra, hogy dühében kirohan. Tíz év múlva visszajön.
- Hol vótá Áron?
- Hol, hol; kimentem körűnézni.

Istálló körül tevékenykedik a bácsi. Szomszéd érdeklődik:
- Mit csinálsz, Józsi?
- Hányom a ganyét!
- Hát mi a fenét ettél?

- Andris, kérlek!! Ne hajts olyan eszetlenül és gyorsan, mert beledőlünk az árokba!!
- Nem mindegy? Úgyis kiszáradt már belőle a víz!!

A székelyember kettesben él a fiával. Az összes vagyonuk két malac. Egyik nap elhatározza, hogy bemegy a városba, megpróbálja eladni az egyik malacukat. így szól a fiához:
- Fiam, én most elmegyek a városba, eladom
az egyik malacot, a másikról neked köll gondoskodni. Adok 3000 Ft-ot, egy ezresből etesd a malacot, a másikból egyél Te, a harmadikból meg elmehetsz szórakozni.
Eltelik 1 nap a székelygyerek már elitta az összes pénzt. Már csak egy nap van, míg hazaér az apja, szegény malac meg csont és bőr. Megijed nagyon a gyerek, átmegy a szomszédba a barátjához, elmeséli mi történt.
-Tudod mit csináljunk? – mondja a barátja. – Spárgával kössük össze a seggén a bőrt, aztán megint szép feszes lesz, apád észre se veszi!
így is tesznek. Másnap hazaér az apja, de a malac megdöglik. Tanakodnak mitől dögölhetett meg a malac. Kihívják az állatorvost. Az orvos vizsgálja órákig, egyszer csak felkiált:
-Tudom már mitől döglött meg a malac! Krónikus álmatlanságban végzett vele! Valaki összekötötte a seggén a bőrt, de olyan feszesen, hogy nem bírta lecsukni a szemét!

A mozgáskorlátozott székely parasztbácsi henceg a falubeli kocsmában.
- Hohó, az én földem akkora, hogy egy nap altt se bírom bejárni!

Még a kommunista világban újságíró érkezik Brassóból Szeredára. Azt kéri, vigyék el a legöregebb favágóhoz. Amikor a találkozás megtörténik, azt mondja neki:
- Úgy hallottam, évtizedekig a grófi birtokon dolgozott. Hát meséljen, milyen volt az élet régen? Például hány gatyája volt akkoriban?
- Nyolc.
- Miből?
- Gyolcsból.
- És most hány van?
- Egy.
- Miből?
- Abból a nyolcból...

Beültek a vendégek, soha, hogy hazamenjenek.
- Jó nektek vendégeknek… akkor mehettek haza amikor akartok. - mondja nagy sokára a székely.
Végre elindulnak. Odakint felhőszakadás, még az orrát se meri kidugni az ember.
A székely kiáll az esőre, csurog róla a víz, fölnéz az égre,s fölemeli a két karját:
- Istenem… istenem, hát neked soha sem voltak vendégeid?