Takács úr a feleségével és az anyósával nyaral Jeruzsálemben. Egyik nap az anyósa hirtelen belázasodik, és meghal. Egy temetkezési vállalkozó felajánlja, hogy itt helyben eltemetik az elhunytat.
- Nem, köszönöm, inkább hazaszállíttatjuk - hárítja el az ajánlatot a férfi.
- De miért? Nagyon szép ceremóniát tudunk szervezni - próbálkozik a temetkezési vállalkozó.

- Nézze, uram! Itt most az anyósomról van szó. Kétezer éve eltemettek itt egy fiatalembert, aki három nap múlva feltámadt. Nem akarok kockáztatni.

Nemrég temették el a férfi anyósát. Kimegy a temetőbe, megnézni, hogy minden rendben van-e a sírnál. Látva a nem messze sugdolózó és őt figyelő öreglányokat, jó hangosan elkezd sóhajtozni:
- Jaj, miért haltál meg, anyósok legjobbika! Bárcsak támadnál fel!
Ebben a pillanatban egy vakond elkezdi túrni a földet. Látva a mozgást, azonnal elfeledkezik a leső öreglányokról. Rátapos a vakondtúrásra, miközben ezt mormogja:
- Na, annyira komolyan azért nem gondoltam!

Meghal a férj, és a túlvilágon egyből vagy húsz öreg nő veszi körül és mind ezt mondják:
- Szia fiam, én vagyok az anyósod. A férj nem tudja, ki az igazi. Egyszer csak megjelenik Szent Péter és igazságot tesz:
- Ezt a férfit húsz felé kell vágni, mert húszan vagytok.
- Mindenki döbbenten áll, meg sem szólal, kivéve egy nőt, aki azt mondja:
- Igen! Húsz felé kell vágni!
Ekkor Szent Péter felkiált:

- Na hát csak megvan az igazi anyós!

Szenteste összeül a család és bontogatják az ajándékokat.Az anyós is boldogan csomagolja ki az ő ajándékát.
Miután kibontja mérgesen odaszól a vejének! De, hát ebben vatta van! Mire a veje! Mama, hát nem fülbevalót kért!

Szabóné meséli a szomszédasszonyának:
- Képzeld, a múltkor beteg volt a vejem, és minden nap küldtem neki meleg ebédet meg vacsorát.
- És megköszönte?
- Meg. Küldött egy szakácskönyvet.

Fiatal férj rohan a feleségéhez:
- Drágám! Az anyád fél órája kiesett az ablakon!
- És csak most mondod?
- Eddig nem tudtam megszólalni a röhögéstől!

- Vádlott, miért kényszerítette az anyósát, hogy tegye a fejét az üllőre és miért sújtott le a kalapáccsal?
- Mert mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.