- Jean, vadászni megyünk.
- De uram, az úrnő alszik!
- Nem baj. Majd lábujjhegyen fogunk lőni.

?- Hogy hívják a kisnyugdíjast a piacon?

- Szárny és fejvadász.

14. születésnapja alkalmából az apa elviszi magával a fiát vadászni.
- A vadászatnál a legfontosabb, hogy képes legyél síri csöndben maradni. Várj meg itt, ne moccanj, ne szólj.
Az apa elindul, majd kevés idő múlva vérfagyasztó sikítást hall. Visszarohan a fiához.
- Mi a baj? Nem megmondtam, hogy maradj csendben?! - förmed rá.
- Apa, én csendben voltam, mikor a kígyó átkúszott a lábamon, visszatartottam a lélegzetem, mikor a medve belelihegett a fülembe,fel sem szisszentem, mikor megcsípett a darázs, becsuktam a szemem és némán tűrtem, hogy a bűzös borz átmásszon a vállamon. Még akkor sem köhögtem, mikor lenyeltem a szúnyogot. De mikor a két mókus felkúszott a nadrágom szárán és azt kérdezte az egyikük, hogy "Megegyük most a mogyorókat, vagy vigyük be az odúba télire?", na akkor tényleg megijedtem.

A NASA az első Mars-expedíciót szervezi, azonban a nehézségek miatt az űrhajósokat nem tudják visszahozni, így elhatározzák, hogy csak egy embert küldenek. Nekiállnak hát önkéntest vadászni az öngyilkos akcióra.
Az első jelentkező, egy mérnök:
- Én egymillió dollárt kérek cserébe, ezt az egyetemre hagynám, hogy ezzel is hozzájáruljak az emberiség fejlődéséhez.
A második jelölt egy orvos:
- Én kétmillió dollárt kérnék. Egymilliót hagynék a családomra, a másikat pedig a kórházra hagynám, hogy ezzel is segítsek az emberek szenvedését csökkenteni.
Végül, a harmadik önkéntes, egy ügyvéd:
- Én hárommillió dollárt kérek!
- Hogy-hogy hárommilliót?

- Nézzék, egymilliót adok maguknak, egymilliót megtartok magamnak, a harmadik millió a mérnöké, hogy menjen ő helyettem.

Jean és az úr vadásznak, de sehol egy fácán, vagy fürj, vagy ilyesmi. Egyszer csak a bokrok mögül kirepül egy csapat fekete madár. Mire az úr:
- Jean, varjak?
- Nem, uram, lőjön!

14. születésnapja alkalmából az apa elviszi magával a fiát vadászni.
- A vadászatnál a legfontosabb, hogy képes legyél síri csöndben maradni. Várj meg itt, ne moccanj, ne szólj.
Az apa elindul, majd kevés idő múlva vérfagyasztó sikítást hall. Visszarohan a fiához.
- Mi a baj? Nem megmondtam, hogy maradj csendben?! – förmed rá.
- Apa, én csendben voltam, mikor a kígyó átkúszott a lábamon, visszatartottam a lélegzetem, mikor a medve belelihegett a fülembe, fel sem szisszentem, mikor megcsípett a darázs, becsuktam a szemem és némán tűrtem, hogy a bűzös borz átmásszon a vállamon. Még akkor sem köhögtem, mikor lenyeltem a szúnyogot. De mikor a két mókus felkúszott a nadrágom szárán és azt kérdezte az egyikük, hogy “Megegyük most a mogyorókat, vagy vigyük be az odúba télire?”, na akkor tényleg megijedtem.

Találkozik a kismalac a bátor nyúllal.
- Szia, bátor nyuszi!
Te tényleg nem félsz a rókától?
- Tényleg.
- Veled tarthatok?
Hallottam, hogy pont erre vadászik, és nagyon félek.
- Gyere.
- Te bátor nyuszi, már érzem, hogy itt a róka a közelben.
Biztos nem félsz?
- Biztos.
- Már látom is, ott vicsorog.
Hogyhogy téged nem esz meg?
- Néhanapján viszek neki egy malacot.

Az ifjú Artúr királyt rajtakapta és elfogta a szomszéd uralkodó, miközben annak erdejében vadászott. A király a helyszínen megölhette volna Artúrt, mivel ilyen büntetés járt annak, aki vét más tulajdona ellen. De meghatódott a rokonszenvesnek talált Artúr fiatalságától, és szabadságot kínált neki, feltéve hogy 1 éven belül helyesen válaszol egy nehéz kérdésre.
A kérdés pedig így szólt: Mit akar valójában a nő?
Egy ilyen kérdés a legbölcsebb embert is zavarba hozta volna, az ifjú Artúr számára pedig megválaszolhatatlannak látszott...
Ennek ellenére még mindig jobb volt, mint akasztófán végezni, így aztán visszatért országába, és elkezdte kérdezni az embereket: a hercegnőt, a királynét, a prostituáltakat, a szerzeteseket, a bölcseket és az udvari bolondot... Vagyis mindenkit, de senki sem tudott meggyőző választ adni.
Viszont mind azt tanácsolták neki, kérdezze meg a vén boszorkányt, mert csak ő tudhatja a helyes választ. Az ára magas lesz, mert a vén boszorkányról köztudott volt a királyságban, hogy borsos árat kér szolgálataiért.
Eljött a megbeszélt év utolsó napja, és Artúrnak nem volt más választása, mint beszélni a varázslónővel. Az megígérte, hogy kielégítő választ ad, de előtte Artúrnak el kell fogadnia az árat.
A banya feleségül akart menni Gawainhoz, a Kerek Asztal legnemesebb lovagjához, Artúr legjobb barátjához. Artúr borzadva nézett a banyára: púpos és rusnya volt, csak egy foga volt, gusztustalan hangok kíséretében émelyítő szag áradt belőle. Még sohasem látott ilyen visszataszító teremtést. Megrettent attól, hogy arra kérje legjobb barátját, vállalja érte ezt a szörnyű terhet.
Ám amikor értesült a javasolt egyezségről, Gawain kijelentette, hogy ez nem túl nagy áldozat barátja életéért és a Kerek Asztal fennmaradásáért cserébe.
Kihirdették az esküvőt, a boszorkány pedig pokoli bölcsességével így szólt: a nő valójában azt akarja, hogy saját életének ura legyen. Mindenki azonnal tudta, hogy a boszorkány nagy igazságot mondott, és hogy az ifjú Artúr király megmenekült. Így is történt: a választ meghallva a szomszéd uralkodó szabadon bocsátotta.
De micsoda esküvő volt az... az egész udvar ott volt, és senki sem érezte magát bánatosabbnak, mint a megkönnyebbülés és szorongás között vergődő Artúr. Gawain udvariasnak, nyájasnak és tisztelettudónak mutatkozott. A boszorkány pocsékul viselkedett, kézzel evett, közben pedig szörnyű hangokat és szagokat bocsátott ki magából.
Eljött a nászéjszaka, amikor Gawain a hitvesi ágyban várta, hogy feleségével egyesüljön. És akkor belépett a szobába a legszebb lány, akit férfi valaha is álmodott... Gawain elképedve kérdezte, hogy mi történt. A lány azt felelte, mivel a férfi udvarias volt vele, idejének egyik felében a rettentő, másik felében a vonzó külsejével fog mutatkozni. Melyiket szeretné nappal és melyiket éjszaka?
Micsoda kegyetlen kérdés...! Gawain gyorsan mérlegelni kezdett: legyen mellette napközben egy imádni való fiatal nő, akit mutogathat a barátainak, és ossza meg az ágyát egy undorító banyával? Vagy mutatkozzon nappal a szipirtyóval és házasélete intim pillanatait töltse egy ifjú szépséggel...? A nemes Gawain azt válaszolta, hogy válasszon a nő maga. Ezt meghallva, a nő azt mondta, hogy éjjel-nappal szép hölgy lesz, mivel a férfi tiszteletben tartotta és megengedte neki, hogy életének ura legyen. Mi ebből a tanulság?

Az a tanulság, hogy nem számít, szép vagy csúnya-e a nő....
....alapjában véve mindig boszorkány.