Tanárnő: - A pedagógiai elvek szigorú mérlegelésével döntöm el az érettségi osztályzatot.
Diák: - De mégis, hogyan osztályoz?
Tanárnő: - POFÁRA!

- 1996. február 29-én három karót kaptam. Még szerencse, hogy négy évente csak egy ilyen nap van!

- Azt szeretném kérdezni az osztály nevében, hogy elmehetnénk-e a tanár úrhoz szerenádozni a jövő csütörtökön.
- Az milyen napra esik?

- Mi van írva az angol sírokra?
- RIP. Rest in peace.
- Akkor a felnégyeltek sírjára Rest in pieces?

(Integrálszámítás - az osztály értetlenül bambul a táblára.)
Tanbá: - Most a) korán reggel van, b) év eleje, vagy c) tök homály az egész?
Diák: - Ilyen sorrendben.

Babits: Cigány a siralomházban, verselemzés
Diák1: "Babits politikai programot fogalmaz meg versében..."
Diák2: "A költő idilli képpel indít..."

- Milyen szeme van a polipnak?
- Tyúkszem.

Szent szöveget olvas a tanárnő:
"Benedek atyánk üzenete a fülünkbe cseng..."
- Rrrrriiinngggg! <óra végét jelző csengő>

"Úgy megy ez nekem, mint lónak a hátúszás."

"Szép szál legények lettek. Különösen a fiúk."

Bunyóra gyülekezik 4-5 cigány és 5-6 skinhead, szidják egymást. Z és Soma kiülnek a lépcsőre, figyelnek.
Diák1: -Kik állnak nyerésre?
Diák2: -A mieink!

- Tudok szerezni aknavetőt 25000-ért!
- Az lehet, hogy kell apámnak. Majd hazatelefonálok.
- Kell a kutyád ellen?
- Mindig bejönnek a legyek a lakásba...

Tanár: - Soha ne keverjétek össze a kúpot a gúlával!
Diák: - Nem mindegy, hogy melyiket dugják föl...

"Néz, mint hóbagoly a szaunában."

"Néz, mint traktor a tyúkólban."

KATONASÁGI ADATLAP:
- Egyikünk bejelölte a gépjárművezetői szakelőképesítést.
- Nem akartam, hogy véletlenül ejtőernyősnek írjanak be helyette!
- Dehát nem volt kötelező aláhúzni egyiket sem! Most meg hová mész?
- Telefonálni haza, hogy javítsák ki! Majd biztos pöfögök ott a tankkal!

Tanár: - Magának mi tetszik annyira a második világháborúban?
Diák: - Engem a német hadigépezet ejtett bámulatba.
Tanár: - Akkor tudok magának egy jobbat mondani, ami szintén ámulatba ejt: az angol foci.
Diák: - Hát... jó, csak abban nincs 1500 lóerő!

Tanár: - B. úr tegnap megint lebukott: hiányzónak jelentették, aztán meg láttam a büfé előtt, a lányoknak udvarolt. Mikor észrevett, elmormolt egy-két kötőszót...
Lebukott diák: - Volt köztük tőmondat is...

Tanárjelölt diákat mutogat: "Ez meg itt egy kétezer évvel ezelőtti felvétel."

Kit hívjunk meg bulira? Megnézzük az évkönyvben!
- Kit kéne még elhívni?
- Mindjárt hozom a katalógust...

(Készülődés házibulira)
- Mekkora a ház?
- Öt ágy.
- És hány szoba?
- Azt nem tudom. De öt ágy.

"Nézzétek meg a japánokat! A második világháború alatt nem ettek rendesen, akkorák voltak, mint egy fél kutya ülve..."

-Tömlöcéből ősmagyarul: "timnüce beleül". Úgy, ahogy mondom. Beleül a timnüce.

Egyszer egy házibuliban voltam egy jó barátomnál. Nem az első alkalom volt, hogy hasonló ritmikus társasági rituálét szervezett otthonában, ugyanis szülei ritkán voltak otthon. Mint mindíg a buli most is jóra sikeredett és mint általában most is voltak ismerős, de új arcok is. Sörtől mámoros állapotban kimentem az udvarra, hogy elszívjak egy cigarettát. Szeretem a nyári estéket ilyenkor hűvös szellő öleli körül az embert, ami nagyon jól esik egy forró nap után. A csillagok pedig ragyognak az égen. Ilyenkor csak elfekszik az ember egy nyugágyon ahogy en is tettem és boldog mámorban eregeti a füstkarikákat és elmélkedik. Visszaidéztem éltem azon szakaszát, amit a sport határozott meg. Én mondom senki nem volt aki lekörözött volna engem futásban. Versenyszerűen űztem a hosszútávot és a terepfutást is. Rengeteg kisebb szabású versenyt nyertem. Istenemre ha életcélom lett volna, akár még sokra is vihettem volna. De más elképzeléseim voltak jövőmet illetően így sajnos tanulmányaim miatt abba kelett hagynom a versenyzést. Ahogy töprengtem odajött hozzám házigazdám kutyája és elkezdte nyalogatni a kezemet. Nagyon aranyos és barátságos kutya volt, ismert már engem. Megsimogattam fejét és becézgettem kicsit azt szerette. Sajnos hiányzott az egyik lába, mert belelépett egy csapdába amikor az erdőbe vitték sétálni, így le kelett vágni. Szomorú sors ez egy állatnak aki annyira szeretni a szabadságot a futást mint ő szerette. De megtanult együttélni hiányosságaival és gazdái boldog szeretetét élvezve élte életét. Egyszercsak
köszönt valaki:
-Szevasz.
Hátranéztem és egy ismeretlen arc bontakozott ki az esti homályban.
-Helló-köszöntem vissza.
-Én a Laci csoporttársa vagyok. Elég jó ez a buli nem?
-Igen én már sokszor voltam iss, gyerekkori barátok vagyunk.
-Atya isten - kiáltott fel mikor észrevette a kutyát. - ennek a kutyának három lába van?????
-Nem. Négy lába van, feleltem neki.
Mondani akart valamit, de megakadt a szó a torkán és homályos tekintettel kémlelt, mint aki arra próbál rájönni normális vagyok e? Egyértelmű ténynek mondtam ellent és arra próbált rájönni vajon miért? Aztán hirtelen tűz lobban tekintetében, mint akinek hirtelen bevillant a tény: hülyére veszem. Éreztem ennek következményei lesznek és mivel termetét tekintve majd másfélszer akkora volt mint én és reakciójától semmi jót nem vártam így felpattantam és futásnak eredtem. A kutya mintha agyunk egy rugóra járna utánam eredt. Futottam ahogy a lában bírta és amikor hátranéztem láttam, hogy a srác üldöz. Nem baj gondoltam nincs ki engem lekörözzön. Engem aki annyi versenyt nyert akar elkapni ez a melák? Magabiztosan szaladtam az üres utcákon nyomomban a kutyával és a dühös üldözőmmel. Egyszer csak megvillant periférikus látásomban a kutya. Hogy lehet ez? Engem aki annyi versenyt megnyert leköröz egy három lábú korcs?? Értetlenül és tehetelenül figyeltem ahogy egyre inkább gyorsabb és gyorsabb lesz nálam és szép
lassan lehagyott. Lehagyott???? Hogyan??? Hitetlenkedve próbáltam rákapcsolni, de lehetetlenség volt utólérni. Egyre inkább távolodott tőlem. Aztán hirtelen elestem. Üldözőm utolért és elgáncsolt. Hatalmasat estem. Még mai napig is jól emlékszem a fájdalomra ami belém hasított akkor. És mégvalamire emlékszem ami még a fájdalomnál is roszabb volt. A tény hogy gyorsabbak voltak nálam. Mindketten. Egész eddigi futásban elért eredményeimnek dicsősége és a magamról alkotott kép hirtelen szertefoszlott. Semmivé vált és ez sokkal jobban fájt, mint az esés okozta sebek és zúzódások. Felborult bennem minden és beletörődtem sorsomba. Mostmár mindegy, hazugság az
életem. Vége mindennek. Nem érdekell a sorsom. Ilyen és ehez hasonló gondolatok gyötörtek amikor hirtelen bevillan valami. A megvilágosodás villámként hasított belém és földöntúli boldogságot kölcsönzött nekem.
- Már mindent értek! - kiáltottam és elkezdtem nevetni.
Boldog nevetés gyötört, de milyen szép is volt. Minden ami gyötrelem ért az elmúlt percekben szertefoszlott és földöntúli öröm uralkodott bennem. Tudotosul bennem az ok ami lomhaságomat okozta. Tudtam jól, hogy mit kell tennem. Tudtam változtatnom kell a dolgokon és újból én leszek a legjobb. Tudtam, hogy minden azon múlik mennyire vagyok igaz és őszinte. Ha úgy élek újra bajnok lehetek. Ugyanis a hazug embert hamarabb utól érik mint a sánta kutyát.

Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében.
- Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás.
- De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni. Vagy 15 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Kovács.
- Azt meg hogy kell?
- Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitaláják, ki kicsoda.
- Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás.
- Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved!

Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében.
- Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás.
- De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni.
Vagy 15 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Kovács.
- Azt meg hogy kell?
- Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitalálják, ki kicsoda.
- Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás.
- Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved !!!

- Min veszekednek a csigák?
- Hogy kinél legyen a házibuli.

Házibuliba készül a 16 éves Julika. Alaposan kiöltözik, kifesti magát. Mikor elindul, anyja utánaszól:
- De, kislányom! Elfelejtettél bugyit felvenni!
- Jaj, anyu, amikor koncertre mész, te talán bedugod a füledet?

Dolgok, amiket sosem hallasz gyerekként az apádtól:

1. Nos, úgy tűnik, eltévedtem! Mindjárt megállok, és megkérdezem valakitől a helyes irányt!
2. Figyelj, fiam! Most, hogy 17 múltál, itt az ideje, hogy a randikra kocsival menj. Mit szólsz hozzá?
3. Úgy látom, minden barátodnak van valami ellenszenves tulajdonsága. Á, csak vicceltem, nagyon csípem őket!
4. Itt a hitelkártyám, meg a kocsim kulcsa. Menj, szórakozz egy kicsit!
5. Mi az, hogy focizni szeretnél? A műkorcsolyázás nem elég jó neked?
6. Anyád, és én elutazunk a hét végére. Szerintem ez a legjobb alkalom, hogy egy jó kis házibulit rendezz!
7. Az igazság az, hogy fogalmam sincs, mi baja lehet a játékautódnak. Szerintem vigyük el egy szerelőhöz.
8. Egyik fiam sem élhet itt a házamban fülbevaló nélkül! Gyerünk az ékszerészhez!
9. Ugyan, minek mennél dolgozni? Elég pénzt keresek én mindannyiunknak!
10. Hogy mit szeretnék a születésnapomra? Ugyan már, ne is törődjetek vele!