Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg – így a férj lefekvéskor a bombázó feleségének.
- Hát jó – így a nő -, bevallom. Háromszor.
- Elmesélnéd, édesem?
- Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez? A bankigazgató felajánlotta, hogy…
- Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. És aztán másodszor?
- Emlékszel, amikor beteg voltál, és nem volt elég pénzünk a műtétre? Nos, akkor a sebész felajánlotta, hogy…
- Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! És harmadszor?
- Hááát… Emlékszel, amikor nagykövet akartál lenni?
- Igen, Tahitiben.
- És akkor hiányzott még ezerkétszáz szavazatod…

- Mi a különbség a bankárok és a terroristák közt?
- ???
- A terroristák magas fizetés és jutalmak nélkül dúlják fel a világot.

Olga nővér a zárdaablaknál ül, s az otthonról kapott levelet bontogatja. Talál benne egy tízdollárost. Lenéz az ablakból és meglát egy rongyosan öltözött embert, aki a lámpaoszlophoz támaszkodva álldogál. Olga nővér gyorsan ráírja egy darab papírra: "Van remény - Olga nővér". Becsomagolja a tízdollárost és ledobja az ember lába elé. Az felemeli, majd értetlen arccal megbillenti a kalapját, és elmegy.
Másnap szólnak a nővérnek, hogy egy ember mindenáron beszélni akar vele. Olga lemegy a kapuhoz és ott találja a tegnapi embert, aki szó nélkül átnyújt neki egy köteg bankjegyet.
- Hát ez meg mi? - kérdezi a nővér.
- Hatvan dollár. A nyereménye. Van Remény öt az egyhez befutott.

Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg ? így a férj lefekvéskor a bombázó feleségének.
- Hát jó ? így a nő -, bevallom. Háromszor.
- Elmesélnéd, édesem?
- Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez? A bankigazgató felajánlotta, hogy?
- Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. És aztán másodszor?
- Emlékszel, amikor beteg voltál, és nem volt elég pénzünk a műtétre?
Nos, akkor a sebész felajánlotta, hogy?
- Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! És harmadszor?
- Hááát?emlékszel, amikor polgármester akartál lenni?
- Igen.
- És akkor hiányzott még ezerkétszáz szavazatod?

Aranylakodalmat ünnepel a házaspár. A vacsora után megkérdi a férj:
- Leéltünk egy életet egymással, áruld már el, hű voltál-e hozzám?
- Most már elárulhatom, háromszor megcsaltalak, de mindig a te érdekedben. - mondja a feleség.
- Igen? Ez becsülendő. Elmeséled őket?
- Talán emlékszel, amikor 35 éves voltál, éppen nem volt munkád, szeretnél volna a banktól hitelt kérni. Mivel a bank nem akart hitelt adni, bevetettem magam az igazgatónál, és mindjárt megkaptad a pénzt. Ebből beindítottad a vállalkozásodat, és biztonságos egzisztenciát teremtettél.
- Igen, emlékszem. Ez nagyon rendes volt tőled. És mi volt a második eset?
- Amikor 40 éves voltál, a sok munkától meg a stressztől szívbetegséget kaptál. Olyan bonyolult volt a műtét, hogy egyik orvos sem vállalta, de aztán előkerült egy híres szívsebész, és rendbe hozott. Nos, a szívsebész is ajánlatot tett, amit kénytelen voltam elfogadni, hogy megmentselek.
- Ó, ez nagyon rendes volt tőled. Nem is tudtam, milyen önfeláldozó feleségem van, soha nem fogom tudni megköszönni. És mi volt a harmadik eset?
- Emlékszel, amikor pár éve nagyon szerettél volna a golfklub elnöke lenni, és még hiányzott 17 szavazat?

A bankigazgató kisfiától kérdezi a szomszéd néni:
- Józsika, ha nagy leszel, te is szeretnél majd olyan sok pénzt keresni, mint az apukád?
- Nem én inkább szeretnék majd olyan sokat költeni, mint az anyukám.