Mórickáéknak a magyar órán a mindenesetre kifejezést kell példákkal megmagyarázni.
Évike jelentkezik:
- Az én apukám ma reggel elment dolgozni. Nem esett az eső,de mindenesetre vitt magával ernyőt.
- Nagyon jó - mondja a tanár. - Móricka?
- A nagybátyám katolikus pap. Nem használja, de mindenesetre neki is van...

Mórickának a tanárnő beír az ellenőrzőjébe, mert állandóan tegezi a tanárnőt és káromkodik. Ezután Mórickának le kell írnia 100-szor a következő mondatot: "Nem tegezem a tanárnőt és nem káromkodok".
Másnap a tanárnő elkéri a füzetét.
- Nahát, Móricka ügyes voltál. Hogyhogy 200-szor írtad le a mondatot?
- Hogy örüljél, b@zd meg.

Móricka papája találkozik a tanítóbácsival és megköszöni, hogy olyan sokat foglalkozott a fiával.
- Köszönjük a tanító úrnak a hozzánk való jóságát. Ha a tanító úr nem lenne, a mi fiunk lenne a városban a legnagyobb szamár.

- Gyerekek, ki tud nekem mondani egy nagy folyót? - kérdezi a tanító néni.
Pistike jelentkezik:
- A Volga!
- Jól van, Pistike! Ki tud másikat?
- Az Amazonas! - kiáltja Ferike.
- Ügyes vagy. Tud-e még egyet valaki?
Móricka jelentkezik, aztán mikor felszólítják, kimegy a tanító nénihez és odasúgja a fülébe:
- A Duna.
- És ezt miért suttogva mondtad? - csodálkozik a tanító néni.
- Azért mert apukám azt mondta, hogy arról, ami nálunk folyik, csak suttogva lehet beszélni.

Tanárnéni megkérdezi a gyerekeket, hogy ki, mit ebédelt.
Az egyik gyerek felel: fasirtot.
A másik: rántott húst.
- És te Móricka?
- Mi szószt ettünk otthon.
Másnap megint megkérdezi a tanárnéni a gyerekeket, hogy mit ebédeltek.
Az egyik gyerek válaszol: spagettit.
A másik: sült húst.
- Hát te Móricka?
- Mi szószt ettünk otthon.
Harmadik nap megint megkérdezi a tanárnéni, hogy mit ebédeltek a gyerekek, akik ismét változatos ételeket soroltak fel, de Mórickát ismét megkérdezi:
- Móricka mit ebédeltetek?
- Hát szószt. - feleli Móricka.
- Húst nem szoktatok enni?
- De, holnap már biztosan fogunk!
- Hogyhogy? - kérdezi a tanárnõ.
- Mert apám azt mondta: "Ha holnap is szósz lesz belevágom a faszom"!

- Miért sírsz, Móricka?
- Mert a tanító bácsi intőt és verést ígért a testvéremnek, amiért pálpusztait dugott a táskájába.
- És ez neked miért fáj?
- Mert ikrek vagyunk és a tesóm már hazament.