- Bizony, gyerekek, az állatok ugyanúgy éreznek fájdalmat, mint az emberek. Kár ezen nevetgélni, Móricka!
- Én nem azért nevetek, csak eszembe jutott, mit érezhet a százlábú, ha fájnak a tyúkszemei, vagy a zsiráf, ha torokgyulladása van.

A nyelvtan tanár kérdezi Mórickát:
- Milyen időben vannak ezek az igék: én fázom, te fázol, ő fázik.
Móricka felel:
- Hideg időben.

Új tanárnő érkezik az iskolába. Az első nap után kiborulva megy be az igazgatóhoz:
- Igazgató úr, nem bírok az egyik gyerekkel, állandóan azt ismételgeti, hogy “megb@szlak, megb@szlak, megb**zlak…”
- Melyik az, a Móricka? Az a kis vörös, az első padban?
- Igen!
- Az meg is fogja…

Móricka, te nem tanultad meg a múltkor feladott imát! Igaz?
- I-i-igaz, plébános bácsi, de honnan tetszik tudni?
- Látom a szemedről! Nos, mit fogsz délután csinálni?
- Elmegyek a szemészetre… 

Biológia órán a tanító megkérdezi a gyerekeket:
- Na, gyerekek, mikor legjobb leszedni a gyümölcsöket?
Móricka jelentkezik:
- Amikor a kutya meg van kötve!

Az egyik pozsonyi magyar iskolában, a tízperces szünetben, valamelyik gyerek nagy betűkkel ezut írta a táblára:"Talpra magyar!" A tanító betér az osztályba, meglátja a felírást a táblán és rettentően mérges lesz.
- Ki merte ezt ideírni?
Senki sem jelentkezik.
- Száz szokolt adok annak, aki megmondja, hogy ki írta.
A gyerekek összesúgnak ezen a nem várt fényes ajánlaton, végre Móricka jelentkezik.
- Nos, mondd meg, ki írta?
- Tessék előbb a pénzt ideadni!
- Nem, előbb mondd meg!
- Előbb tessék ideadni a pénzt!
A tanító már szeretne végére járni a dolognak, odaadja az ígért száz szokolt.
- No itt van, te csirkefogó! De most már ezután megmondod végre, hogy ki írta?
- Írta:Petőfi Sándor!