A Kovács család az anyóssal állatkertbe látogat, éppen a vízilovat nézegetik, amikor megszólal Kovács:
- Látja, mama! Mekkora szája van, aztán mégsem szól egy szót sem!

Süket ember az állatkertben az akvárium előtt sokáig nézegeti a halakat. Egyszer csak megszólal:
- A tiedét, te hülye ponty!

Az állatkert igazgatója büszkén mutogatja a vendégeknek a közös ketrecbe zárt bárányt és oroszlánt.
- Íme egy szép példa a konszenzusra.
- Csodálatos! És tényleg nincs velük semmi gond?
- Az oroszlánnal semmi, a bárányt időnként cserélni kell.

Egy vidéki főiskolán tanítok, és sajnos egyre gyakrabban meggyőződöm arról, hogy a diploma és az intelligencia (ész) nincsenek köszönő viszonyban sem...
Zh-t írattam az elsősökkel, és már a terembe belépvén kiszúrtam magamnak egy "kislányt", aki tök pinkbe öltözve (már ha az ruha volt rajta!!!), műkörmeivel a tollba kapaszkodva (alig tudta fogni), púderezte az orrát! Hát...nem mindegy, hogy ír 0 pontos zh-t az ember lánya! Látszott rajta, hogy baromira izgul, csak nem tudtam, hogy a kérdéseket várja ilyen izgalommal, vagy hogy kibírja a körme, anélkül, hogy lepattogna a lakk, esetleg sietne szolizni. Ja, a mobilja is rózsaszínű volt, és a hajában is volt egy-két rózsás árnyalatú tincs.

Na, miután "kigyönyörködtem" magam, mondom, írják fel a papírra, hogy NÉV, SZAK... és éppen folytatnám a sort, mire a kislány megszólal: Elnézést! Évszak? Na, gondoltam, nagy az Isten állatkertje, kicsi a kerítés, persze a többiek sírva röhögtek, ő meg abszolút nem értette, hogy min.
Mondtam neki, hogy igen, az évszakot kell felírni, a hónapot, napot, a Duna vízállását Paksnál, a Barátok közt tegnap esti epizódjának 5 soros összefoglalóját és a műkörmöse mobilszámát...
Gondoltam, ennyi baromságra csak veszi a lapot...tévedtem, csak az tűnt fel, hogy míg a többiek a kérdésekre várnak, ő már buzgón ír, és láss csodát! Minden adatot megkaptam, kivéve a vízállásjelentést, mert arra azt írta: "Tudom ám, hogy ez beugratós kérdés, mert Paks a Tisza mellett van."
Feladtam. És már nem röhögök, amikor ezt a történetet mesélem. Diplomája lesz...?

Anyuka sétál az állatkertben a fiával. Megállnak az elefánt ketrece előtt...
- Anyu mi az ott?
- Az ormánya, fiacskám...
- Nem... Az ott!
- A foga, fiacskám...
- Neeem... Az ott a lába között!
- Ja... az... khmm... semmi, fiacskám...
Következő alkalommal az apjával sétál a kisfiú az állatkertben. Amikor újra az elefánt elé kerülnek, a fiúcska elkezdi:
- Apu, mi az ott?
- Az ormánya, fiacskám...
- Nem... Az ott!
- A foga, fiacskám...
- Neeem... Az ott a lába között!
- Ja. Az az elefánt nemiszerve, fiacskám...
- De hát anyu azt mondta hogy az semmi...
- Jahhh... - mosolyog az apuka. - Anyuka el van kényeztetve...

A budapesti Állatkert szert tett egy ritka fajtájú nőstény gorillára. Néhány héttel később a gorilla elkezdett furcsán viselkedni, eszeveszetten rohangált, kiabált, senki nem mehetett a közelébe. Kihívták az állatorvost, aki gyorsan megvizsgálta, majd kijelentette: a nőstény éppen párzási időszakban van, és igen erősen tüzel. De ami még rosszabb, nem volt egyetlen gorilla hím sem az állatkertben. A vezetőség nem tudta mit tegyen, amikor eszükbe jutott Józsi, a parasztgyerek, aki takarítóként dolgozott. Józsi, mint korlátolt szellemi képességekkel rendelkező egyén, arról volt híres, hogy igen erősen érdeklődött bármilyen fajtájú nőnemű egyén iránt. A vezetőség tehát gondolt egyet, és megkörnyékezte Józsit:
- Józsikám, megdugnád a gorillát 100.000 forintért ?
Józsi gondolkozott erősen, majd kijelentette: még egy nap gondolkodási időt kér. Másnap aztán a vezetőség elé állt, és így szólt:
- Rendben van, de csak három feltétellel. Egy: csókolózni aztat meg mán nem fogok vele! Kettő: soha, senki ebben a büdös életbe meg nem tudhassa, mer nem akarom, hogy mindenki rajtam röhögjön!
- Rendben van Józsikám, mi a harmadik?
- A harmadik... nos, hát... adhatnának egy kis haladékot, amíg összeszedem azt a száz rongyot!