További viccek:
Meséli a cigány:
- Hát megyek á folyópárton, oszt látom, hogy ott fekszik egy aranyhal. Gondoltam visszadobom, hátha teljesíti három kívánságomat. Visszadobom a halat, ázmeg aszongya: Te cigány! Há nagyon rendes vótál hozzám, teljesítem három kívánságodat!" Gondótam, jó lenne egy verda! Há rágondulok, aztán ott egy Ferrári. Beülök, megyek háza. Nézem a házát. Jó lenne egy kastély helyette. Rágondulok, oszt ott egy a nagy cigánypalota. Bemegyek, hát látom áz ásszonyt. Randa is, meg kövér is, jó lenne helette egy bombánő. Csák rágondulok, oszt mán ott is terem. Gondótam, visszamegyek az aranyhalhoz, hogy meghálálom néki. Visszámegyek á folyópartra, hogy: Té aranyhal! Hogy hálálhátnám én ezt meg!" Áz árányhál gondúkodott, osztán aszonta: Té cigány! Hát tégy éngöm á mágádévá!" Aztán amikó már csinálom, hát nem átváltozik hirtelen egy nyócéves kislánnyá? Hát így törtínt ez, igen tisztelt bíróság...
A bevásárlóközpontban egy idős férfi megszólít egy csinos fiatal nőt:
- Ne haragudjon, kedves. Nem találom sehol a feleségemet. Lenne szíves beszélgetni velem egy kicsit?
A lánynak szimpatikus az öreg, megkérdezi tőle:
- És nem is sejti, hol lehet a felesége?
- Nem tudom. De ha bármikor szóba elegyedek egy ilyen csinos hölggyel, mint maga, azonnal előkerül, bárhol is van.
A professzorasszony bejelenti, hogy másnap vizsgatesztet írat, ezért csak
az maradhat távol, aki súlyos balesetet szenvedett, fekvő beteg vagy
meghalt egy közeli hozzátartozója. A tanulócsoport heccmestere
jelentkezik
- Igazolt távollétnek számít a szexuális kimerültség is?
A professzorasszony megőrzi nyugalmát a kitörő röhögésben is, és így
felel
- Az nem igazolt mulasztás. Attól még nyugodtan eljöhet, legfeljebb a
másik kezével írja meg a tesztet. Ha meg esetleg nem tudna leülni, akkor
állva.
- Apu, a padszomszédom, a Pistike, egyest kapott - újságolja iskolából hazaérve apukájának Peti. Mire az apuka:
- Ez egyáltalán nem lep meg. Pisti olyan, mint az apja, az pedig egy nagy tökfilkó.
Peti erre kiböki:
- Apu, én is egyest kaptam.
Két pezsgõtabletta beszélget:
- Látom, ilyen jó társaságban könnyen feloldódsz!
Tisztelt Biztosítótársaság!
Kíváncsiak voltak balesetem részleteire, így ezúton megosztom azt Önökkel:
Szakmámat tekintve fûtésszerelõ vagyok. A baleset napján éppen egy tízemeletes ház tetején dolgoztam egyedül. Amikor befejeztem a munkát, megállapítottam, hogy maradt még vagy 200 kilogrammnyi szerszámom a tetõn. A lift nem mûködött, így ahelyett, hogy ezeket a szerszámokat tiz emeleten keresztül kézben cipeltem volna le, úgy döntöttem, hogy egy hordóban fogom õket leereszteni a tetõrõl, kötél és csiga segítségével. Miután a földszinten rögzítettem a kötelet, felmentem a tetõre és bepakoltam a szerszámokat a hordóba. Ezután lementem a fölszintre, kioldottam a kötelet, és jó erõsen tartottam, hogy a 200 kilónyi szerszám lassú leereszkedését biztosítsam. A baleseti jelentés 11. szakaszában láthatják, hogy testsúlyom 60 kg. Elképzelhetik a meglepetésemet, amikor a 200 kilónyi szerszám súlya hirtelen felröppentett a levegõbe. Én lélekjelenlétemet elvesztve elfelejtettem elengedni a kötelet. Szükségtelen említenem, hogy meglehetõsen ijesztõ ütemben repültem felfelé az épület fala mentén, neki-neki ütõdve annak oldalához. Az ötödik emelet magasságában találkoztam össze a lefelé zuhanó hordóval. Ez a magyarázata a repedt koponyámnak és a törött kulcscsontomnak. Csak kevéssé lassultam le, és így folytattam az egyre gyorsuló emelkedésemet és meg sem álltam addig, míg a jobb kezem ujjpercei öt centi mélyen bele nem fúródtak a csigába. Ez alkalommal szerencsére visszanyertem a lélekjelenlétemet és meg tudtam markolni a kötelet a fájdalom ellenére. Ezzel egyidõben a hordó nekicsapódott a földnek, aminek következtében letört az alja és a benne lévõ szerszámok mind kiszóródtak. Így most már üres volt a hordó, így elkezdtem nagy sebességgel lefelé zuhanni az épület fala mentén. Az ötödik emelet közelében ismételten összetalálkoztam a hordóval, ami éppen felfelé tartott. Ez a magyarázata mindkét törött bokámnak és a hasadásoknak a lábszáraimon. Amikor nekicsapódtam a hordónak, eléggé lelassultam ahhoz, hogy csak három hátcsigolyám, két bordám törjön el, amikor a fölre érkezvén a szerszámokra estem. Sajnálattal jelentem, hogy amint ott feküdtem a földön nagy fájdalmak közepette, ismét elvesztettem a lélekjelenlétemet és elengedtem a kötelet. Ekkor a hordó hirtelen megindult egyenesen felém, egyre gyorsuló, szédítõ sebességggel. A hordó leérkezvén, eltörte a medencecsontomat. Sajnálattal kell közölnöm, itt elvesztettem az eszméletemet, és többre nem emlékszem...
Remélem, ez elegendõ információ a biztosítótársaságnak. Kérem, fogadják el a fájdalmasan kimerítõ magyarázatomat és küldjék számomra a balesetbiztosításom összegét.
Egy tinilányt elviszi az anyja orvoshoz. A doki megvizsgálja a lányt, majd közli az anyával:
- Asszonyom, sajnos, a lányának valószínűleg szifilisze van.
- Ó! - kiált fel a mama megdöbbenve - És mondja, doktor úr, nem lehet, hogy egy nyilvános vécében fertőződött meg?
- Lehetséges, - feleli a doki - de ott elég kényelmetlen lehetett.
Orvosnál:
- Van egy jó hírem, meg egy rossz. Melyikkel kezdjem?
- A rosszal! Essünk túl rajta...
- Hát... Az a helyzet, hogy az Ön helyzete teljesen reménytelen! Daganatos betegség, utolsó fázis. Itt már semmit sem tehetünk! Maximum két hete van hátra...
- Ezek után mi lehet a jó hír?
- Ja? Felvették a lányomat az egyetemre!
