Kocsmában mesél a seregben történtekrõl egy srác a barátainak:
- Egyszer meg a táborban beleestem a pöcegödörbe...
- Hát ez szar ügy... és meddig ért neked a szar?
- Egészen a térdemig süllyedtem...
- Még szerencse hogy ilyen kevés volt benne.
- A fenét! Fejjel lefele estem bele!
- Gratulálok, százados úr! - mondja az orvos.
- Mihez?
- Kitûnõ állapotban van a szíve!
- Ugye?!
- Látszik, hogy ritkán használja!
Az 50-es években szovjet katonák menetelnek Szibériában. Találkoznak egy öregemberrel. Az öreg amint meglátja õket, nagyon megörül. Kérdezi tõlük:
- No aztán, hogy haladtok, kiûztétek már a németeket Leningrádból? Mire a katonák:
- De bácsi, a háborúnak már vége!
- Affene, én meg csak robbantgatom a vonatokat, robbantgatom!
A katonaság olyan hely, ahol ami kerek azt a hátukon cipelik, ami kocka, azt meg gurítják. A kockát is azért gurítják, hogy lekopjanak az élei, kerek legyen, és lehessen cipelni.
- Tábornok úr! Meglepõdne, ha azt mondanám,hogy én egy csodaszép színésznõ vagyok?
- Meg Ryan.
A frissen bevonult katonák biztosítást is köthetnek. Az egyik biztosítási ügynök minden évben többszörös mennyiségû katonai biztosítást ad el, mint a második helyezett, ezért a fõnöke titokban kihallgatja, milyen módszerrel veszi rá a katonákat a biztosítás megkötésére:
- Nézze uram, ha megköti ezt az életbiztosítást, akkor ha meghal a harcmezõn, a biztosító 200.000 dollárt fizet a családjának.
Biztosítás nélkül ugyanebben az esetben a hadsereg fizet a családjának, de csak 3.000 dollárt!
Mit gondol, csatában kit küldenek elõre? Aki kötött életbiztosítást, vagy aki nem?
A tizedes elküldi a katonát, hogy nézze meg, ott van-e a bokor mögött. A katona visszajön. Kérdi a tizedes:
- Na, mit látott, ott vagyok?
- Igen uram, csak le van takarva egy adag vécépapírral.
Fiatal katona levele:
"Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon az ötezres!"
Az ejtõernyõs gyakorlaton mindenki ugrik sorban, Kovács is kiugrik, meghúzza a zsinórt, ki is nyílik az ejtõernyõje. Mellette elhúz az egyik társa és becsapódik a földbe.
Leérnek, és kérdezik Kovácstól:
- Te beszéltél vele utoljára, mit mondott neked?
- Hát nemtom pontosan, én csak annyit hallottam, hogy "... nyádpics...".
Az õrmester kiküldi az újoncot az épületbõl, hogy nézze meg, megjött-e a tábornok. Az kimegy, visszajön és jelenti, hogy senkit sem látott. Kis idõ múlva újra kiküldi az õrmester, hogy nézze meg, megérkezett-e már a tábornok. Az újonc kimegy, lát egy embert közeledni:
- Hé, haver! Nem te vagy a tábornok?
- De, én. - feleli a tábornok döbbenten.
- Hát, pajtás, nem szeretnék a bõrödben lenni! Az õrmester úr már kétszer is keresett.
