További viccek:
Haldoklik az öreg zsidó, ágyához hívja a családját és az ügyvédjét, majd elkezdi a végrendelkezést:
- És ne feledjétek, Samuel tartozik nekem 7000 dollárral...
A felesége megszólal:
- Ez az én férjem! Halálán van, de mégis kristálytisztán emlékszik minden apróságra!
- ...ugyanakkor a társamnak, Sidnek tartozom 210000 dollárral...
A felesége közbevág:
- Jaj, szegény uram, hát már félrebeszélsz?!
Egy fiatal srác feje körül már régóta köröz egy galamb. Már nagyon bemérged, megfordul, és rákiabál:
- Hess a fenébe!
Egy idõs néni meghallja a fiú kiabálását és rászól:
- Ejnye, ejnye, kisfiam nem szabad ilyen csúnyán beszélni, csak legyezz a kezeddel és szólj rá, hogy, hess hess madárka. Akkor is elmegy a fenébe.
A szőke nő mondja a barátjának:
- Nagyon kíváncsi vagyok a jövőmre. Szeretnék elmenni egy jósnőhöz, csak nem tudom, hogy tenyérjós, vagy gondolatolvasó legyen-e.
- Szerintem tenyérjós, mert tenyered, az van...
- Miért van még két foga az anyósnak?
- ???
- Egyikkel kinyitja a sörömet a másik meg hadd fájjon neki.
Két süketnéma jelbeszéddel társalog:
- Tegnap későn mentem haza, a feleségem már aludt, úgyhogy lefeküdtem mellé, nem volt semmi probléma.
A másik:
- Nekem nem volt szerencsém, az én feleségem ébren volt, egyből elkezdett veszekedni velem.
- És mit csináltál?
- Lekapcsoltam a lámpát.
Két barátnő találkozik a cukrászdában:
- Kinek viszed ezt a nagy szelet tejszínhabos tortát?
- A férjem titkárnőjének.
- Születésnapja van?
- Nem. Túlságosan karcsú.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskakas, és annak egy gyémánt félkrajcárja. Egyszer a nagyon gazdag maharadzsa ellopta a kiskakas sok-sok pénzt érő gyémánt félkrajcárját. A kiskakas éktelen haragra gerjedt és elhatározta, hogy visszaszerzi a gazdag maharadzsától a sok-sok pénzt érő gyémánt félkrajcárját. El is ment a maharadzsához és nagyon mérgesen így szólt:
- Maharadzsa, azonnal add vissza a sok-sok pénzt érő gyémánt félkrajcárom!
Mire a maharadzsa:
- Tessék.
A pápa elhatározza, hogy tesz egy "sétát" az Örök Városban, de inkognitóban. Beül a sötétített ablakú luxus Mercédesbe, és a sofőrnek kiadja az ukázt: Irány a város! A sofőr azonban baromira be van rezelve, mert még sosem vitte a pápát egyedül, elöl-hátul mindig tucat rendőrautó, testőrök sorfala kísérte, és nagyon izgul, nehogy valami történjen, ezért csigalassúsággal vánszorognak a Colosseum felé.
A pápa rászól, hogy hajtson gyorsabban. Lehelletnyivel jobban nyomja a sofőr a gázt, már 30 km/h-val száguldanak, de Őszentsége elégedetlen, nagyobb sebességre ösztökéli, de a sofőr 40-nél nem hajlandó gyorsabb tempóra. A papa megelégeli, s azt mondja:
- Cseréljünk helyet, majd én megmutatom, hogy kell menni!
Megtörténik a csere, s a pápa padlóig nyomja a gázt. A Merci lassan, de annál biztosabban lendületbe jön, már százzal robognak. Persze egyből kiszúrja őket egy rendőrautó, utoléri és leinti őket. Kipattan az egyik fakabát, odalép a vezető felőli ablakhoz, amelyik hangtalanul letekeredik. A rendőr bedugja a fejét, körbeforgatja, azután falfehéren elnézést rebeg, és visszarohan a rendőrautóhoz. A társa dühösen kérdi:
- Mi van, miért nem büntetted meg, hülye vagy? És mitől vagy ilyen krétás?
- Te, én nem mertem, olyan fontos személyiség ült abban a kocsiban...
- Csak nem a polgármester? Hát pedig arra igazán ráférne, elég mostohán bánik velünk!
- Nem, nem, sokkal fontosabb személy...
- Csak nem valamelyik korrupt miniszterünk?
- Nem, nem, fontosabb...
- A miniszterelnök?
- Nem, nem...
- Valami külföldi nagykutya? Az amerikai elnök?
- Nem, fontosabb...
- Hát akkor ki a franc, nyögd már ki végre!
- Aaazzt nem tudom, de a pápa a sofőrje...
