Levél vidékről
Kedves Fiam!
Lassan írom ezt a levelet, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni. Tudatom veled, hogy elköltöztünk otthonról. Mivel egy újságban azt olvastam, hogy a legtöbb haláleset az otthontól számított 30 kilométeres sugarú körben következik be, ezért elköltöztünk a veszélyeztetett zónából. A címet sajnos nem tudom neked megírni, mivel az előttünk itt lakók elvitték az utcanév táblát és a házszámot. Azt hiszem, az új házukban is a régi címüket akarják használni. Az új ház nagyon baró, van egy jó kis mosógép is, bár azt gondolom, valami baj lehet vele. Egyrészt felülről kell beletenni a ruhát, másrészt meg amikor betesszük és meghúzzuk a fent található láncot, akkor a ruha eltűnik, és többet nem jön elő. Néhányszor próbálkoztunk vele, de alig maradt ruhánk, így abbahagytuk.
Az időjárás is jó errefelé, a múlt héten csak kétszer esett: egyszer három, utána meg négy napot. Emlékszel rá, hogy kértél egy kabátot, hogy küldjük utánad? Na, Billy Bob bácsikád szerint túl nehezek a gombok, hogy borítékban feladjuk, így levágtuk az összeset róla. Majd vard őket vissza, megtalálod a belső zsebében.
Bubba bátyád tegnap bezárta a kulcsát az autóba. Képzelheted, egy órába tellett, mire sikerült kinyitni, bár ha nem ülök éppen a hátsó ülésen, még most is nyitogatnánk. A nővérednek gyereke született a reggel, de még nem néztük meg, hogy fiú-e vagy lány, így még nem tudjuk, hogy nagybácsi vagy nagynéni lettél-e.
Sajnos tragédia is történt acsaládban: Bobby Ray bácsikád beleesett egy whiskey erjesztőkádba. A fiúk megpróbálták kihúzni belőle, de olyan hevesen ellenkezett, hogy visszacsúszott és megfulladt. Nemrégiben hamvasztották, három napig égett szegény.
Üdvözöl:
Apád.
