Az iskolaév első napján egy amerikai középiskolában a tanárnő új diákot mutat be: Sakiro Suzukit Japánból.
Kezdődik az óra:
- Lássuk, ki tud többet Amerika történelméből. - mondja a tanárnő. - Ki mondta: "Szabadság vagy halál!"?
Síri csönd az osztályban, csak Suzuki jelentkezik: "Patrick Henry, 1775, Philadelphiában."
"Kiváló, Suzuki" - és ki mondta: "Az állam a nemzettel egyenlő, ezért a nemzet nem halhat meg."?
Suzuki feláll: "Abraham Lincoln, 1863 Washington."
A tanárnő végigméri az osztályt és így szól: "Szégyellem magam miattatok, Suzuki Japánból jött és jobban ismeri Amerika történelmét, mint ti!"
Hátulról egy csendes hang: "Nyald ki a seggem, büdös Japó!"
"Ki volt az?" - kérdi a tanárnő.
Suzuki jelentkezik és mondja: "McArthur tábornok, 1942, Guadalcanal-nál, és Lee Iacocca, 1982, a Chrysler cég közgyűlésén."
Az osztályban teljes a csend, egy hang hátulról: "Elhányom magam!"
A tanárnő kiabál: "Ki volt az!?" Suzuki azonnal válaszol: "Idősebb George Bush, Tanaka japán miniszterelnöknek a munkaebéd alatt, Tokió, 1991."
Az egyik diák unottan odaveti: "s**pjál le!"
A tanárnő hisztérikusan: "Elég! Ez most ki volt?"
Suzuki rezzenéstelen arccal: "Bill Clinton Monica Lewinsky-nak, 1997, Washington, Fehér Ház, Ovális Iroda."
Egy diák feláll és elordítja magát: "Ez a Suzuki egy nagy rakás szar!"
Suzuki ismét nyugodt hangon: "Valentino Rossi, 2002, Brazil Motoros Nagydíj."
Az osztályon eluralkodik a káosz, a tanárnő elájul, nyílik az ajtó és belép az igazgató: "Én még ilyen szétcseszett kuplerájt életemben nem láttam!!"
Suzuki: "Medgyessy Péter, László Csaba pénzügyminiszternek a költségvetés benyújtásakor, Budapest, 2003."

Az apa bemegy a kisfia szobájába este, hogy betakarja a gyereket. A gyereknek lidérces álma van, nyög, sír, forgolódik. Az apja felkölti, és nyugtatgatja, kérdezi mi baj van. A gyerek elmondja, azt álmodta, hogy Margit nagynéni meghalt. Apja megnyugtatja, hogy Margit néni teljesen jól van, és betakarja a gyereket, hogy aludjon tovább.
Másnap Margit nagynéni meghal.
Néhány nap múlva az apa ismét felmegy a fia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A fiának ismét lidérces álma van, az apja felkölti és kérdezi mi baj. A fiú most azt mondja, azt álmodta, hogy a nagypapa meghalt. Apja megnyugtatja, hogy a nagypapi teljesen jól van, és betakarja a gyereket, hogy aludjon tovább.
Másnap a nagypapa meghal.
Egy hét múlva, hasonlóan, az apa este felmegy a fia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A gyereknek ismét lidérces álma van, az apa felkölti, és kérdezi mi a baj. A gyerek sírva válaszol, hogy azt álmodta, hogy az apja meghalt. Megnyugtatja a fiát, hogy teljesen jól érzi magát, betakarja, és mondja neki, hogy aludjon csak nyugodtan, minden rendben van.
Az apa visszamegy a hálószobába, lefekszik, de nem tud elaludni, annyira fél. Másnap reggel halálra van rémülve, mert komolyan hiszi, hogy meg fog halni. Felöltözik, majd kocsival elindul a munkahelyére, de rettenetesen óvatosan vezet, nehogy valami baleset történjen. Nem mer ebédelni, mert fél az ételmérgezéstől. Mindenkit elkerül, mert meg van győződve róla, hogy valaki meg akarja ölni. Minden zajra felugrik, minden mozgásra
az asztal alá bújik. Délután hazamegy, az ajtóban találkozik a feleségével.
- Atyaúristen! Micsoda szörnyű napom volt! Egész életemben ilyen rosszul még nem voltam - mondja az asszonynak.
Mire az asszony:
- Neked volt szörnyű napod? Hát még nekünk! Képzeld a postás ma reggel itt halt meg az ajtónk előtt!

1986-ban a Northwestern University diplomaosztó ünnepsége után Mkele Mbembe Kenyában töltötte a nyár nagy részét. Egyik kirándulása során, amikor átverekedte magát egy sűrű bokron, Mbembe egy elefántbikával találta szembe magát amint
az állat az egyik mellső lábát a levegőbe emeli. Az elefánt elég kimerültnek nézett ki, ezért Mbembe óvatosan megközelítette, és ahogy elétérdelt hogy megvizsgálja az
állat lábát, észrevette hogy egy jókora "szálka" van beágyazódva a talpába.
Amilyen óvatosan csak lehetett Mbembe kihúzta a szálkát, mire az elefánt óvatosan lerakta a lábát a földre. Az elefánt arccal az ember felé fordult és meglehetősen nagy
kíváncsisággal az arcán bámulta az embert néhány feszült percen keresztül.
Mbembe mozdulatlanul állt, és semmi másra nem tudott gondolni, csak hogy most bele lesz tiporva a földbe. Egyszer csak az elefánt egy hatalmasat trombitált, hátat fordított, és elsétált.
Mbembe sosem felejtette el ezt a napot...

Húsz évvel később Mbembe a kisfiával sétálgatott a chicagoi állatkertben, és ahogy az elefántok kerítéséhez közeledtek az egyik állat egyenesen megindult Mbembe és fia Tapu irányába. A hatalmas állat bámulta Mbembe-t, és az egyik mellső lábát a levegőbe emelte, majd lerakta. Ezt egy jó néhányszor megismételte, majd egy hangosat trombitált, végig az ember szemébe nézve. Mbembe visszaemlékezve az 1986-os találkozásra az elefánttal, azon törte a fejét, hogy ez vajon ugyanaz az állat-e. Mbembe összeszedte a bátorságát, és megvárta amíg minden látogató odébbáll, majd átmászott a korláton és megindult az elefánt felé.
Csodálkozva nézett az állat szemébe, mire az elefánt trombitált újra egy nagyot, körbeölelte az ormányával Mbembe egyik lábát és hozzávágta a korláthoz, majd odament hozzá és halálba tiporta a szerencsétlen balf@szt.

Valószínűleg nem ugyanaz az elefánt volt az...

A híres autóversenyzőt halálos baleset éri. Az özvegyet behívják a hullaházba, hogy azonosítsa a holttestet. A boncmester kihúzza az első fiókot: üres, a másodikat: üres, a harmadikat: üres. Ekkor megszólal az özvegy:
- Igen, ő az, megismerem. Sose volt benne az első háromban!

Két 90 éves öreg cimbora, Mike és Joe egész életükben barátok voltak. Mikor kiderült, hogy Jonak már csak napjai vannak hátra, Mike minden nap meglátogatta. Egy nap Mike így szólt:
- Joe, mi mindketten egész életünkben rajongtunk a fociért és hosszú éveken keresztül együtt játszottunk minden vasárnap. Kérlek tedd meg a kedvemért, hogy ha a Mennyországba kerülsz, valahogy tudatod velem, hogy van-e ott is futball.
Joe felnézett Mike-ra a halálos ágyából:
- Mike, te vagy a legjobb barátom sok-sok év óta. Ha lehetséges, megteszem neked ezt a szívességet.
Nem sokkal ezután Joe meghalt.
Néhány éjszaka múlva Mike-ot felébresztette álmából egy halvány fénysugár és egy hang, mely a nevén szólította.
- Mike, Mike!
- Ki az? - kérdezte Mike hirtelen felülve.
- Én vagyok, Joe.
- Te nem lehetsz Joe, Joe meghalt.
- Mondom, hogy én vagyok, Joe - bizonygatta a hang.
- Joe, hol vagy?
- A Mennyországban - válaszolt Joe. - Van néhány nagyon jó hírem és egy kis rossz hírem.
- Mondd először a jó híreket - szólt Mike.
- Van futball a Mennyben. Ami még jobb, az összes öreg barátunk aki már meghalt, itt van velünk. Még ennél is jobb, hogy újra fiatalok vagyunk. Ráadásul örökké tavasz van, soha nem esik vagy havazik. És a legjobb, hogy annyit focizhatunk, amennyit csak akarunk, soha nem fáradunk el.
- Ez nagyszerű! - lelkendezett Mike. - Felülmúlja legvadabb álmaimat is! De akkor mi a rossz hír?
- Kedden te is benne vagy a kezdőcsapatban.

- Hogy hal meg Bill Gates?
- Egy ideges felhasználó benyom neki egy CTR+ALT+DEL-t.

Az Amerikai Bűnügyi Tudományok Egyesülete évenként díjátadó estélyt rendez. Az 1997-es estélyen Don Harper Mills elnök egy San Diegoban történt rendkívül bonyolult és bizarr esettel szórakoztatta hallgatóit. Itt az eset:
1996 március 23-án az orvosi szakértő megtekintette Roland Opus tetemét, és megállapította, hogy a halál oka puskából származó fejlövés. Az áldozat egy 10 emelet magas épület tetejéről ugrott le ÖNGYILKOSSÁGI szándékkal (hagyott ugyanis egy erre utaló búcsúlevelet). Esés közben a 9. emelet magasságában életét egy, az ablakon kilőtt puskagolyó azonnal kioltotta. Se a lövést leadó, sem
pedig az öngyilkosságot elkövető nem tudott a 8. emelet szintjében elhelyezett biztonsági hálóról, amelyet az ablakmosók védelmére helyeztek el.
Opus nem tudta volna kivitelezni az öngyilkosságot emiatt a háló miatt. Általában, aki öngyilkosságot akar elkövetni, sikerrel jár, még ha nem is olyan módon hal meg, ahogy eltervezte. Attól, hogy Opust lelőtték a 9. emeletnél miközben a biztos halál felé esett még nem változik halálának oka öngyilkosságról gyilkossággá... De a tény, hogy az öngyilkossági kísérlet nem járt volna sikerrel, az orvosi szakértőt GYILKOSSÁG kivizsgálására késztette. A 9. emeleti szobában, ahonnan a lövés jött, egy idős ember és a felesége lakott. Éppen veszekedtek, és a férfi a puskával fenyegette feleségét. Elkeseredésében, amikor meghúzta a ravaszt, teljesen mellé talált, és a lövedék az ablakon keresztül Opust találta el.
Ha valaki "A"-t próbálja meggyilkolni, de véletlenül "B"-t gyilkolja meg, akkor az "B" ellen elkövetett emberölésért büntethető. Amikor szembesítették ezzel a váddal, az öregember és a felesége mindketten hangoztatták, hogy egyikük sem tudta, hogy a puska töltve volt. Az ember azt állította, hogy hosszú ideje szokása, hogy feleségét a töltetlen puskával fenyegesse. Nem állt szándékában, hogy megölje. Opus meggyilkolása VÉLETLEN BALESETNEK tűnik, ugyanis a fegyver véletlenül volt megtöltve. A kivizsgálás folytatódott, és előkerült egy szemtanú, aki azt állította, hogy látta, amint az idős házaspár fia megtöltötte apja fegyverét, körülbelül hat héttel a halálos balesetet megelőzően. Mint kiderült az idős hölgy megszakította fia pénzügyi támogatását. Ezért fia, ismerve apja fegyveres fenyegetőzési szokását, megtöltötte a puskát, arra számítva, hogy így apja majd megöli anyját. Így az ügy ismét GYILKOSSÁGI üggyé alakult, ahol a fiú tűnt ki, mint Roland Opus gyilkosa.
Volt még azonban egy különlegesen szép csavarás az esetben:
További kivizsgálás kimutatta, hogy a sértődött fiú (név szerint Roland Opus!) egyre jobban elkeseredett, hogy nem sikerült az anyja elleni gyilkosság. Ez az elkeseredés arra vitte, hogy március 23-án leugorjon egy 10 emeletes épület tetejéről, hogy végül egy puskalövés végezzen vele, melyet egy 9. emeleti ablakon lőnek ki. Az orvosi szakértő ÖNGYILKOSSÁG címén zárta le az ügyet.