a Skót a déli sörözésnél kérdezi a...
a Skót a déli sörözésnél kérdezi a barátjától:
- Mi az, nem voltál tegnap a templomban?
- Dehogynem!
- Akkor úgy látszik nem vettelek észre.
- Nem is csodálom. Én gyûjtöttem az adományokat.
További viccek:
Majmok
- Gyerekek, meg tudjátok-e mondani, hogy honnan kapjuk az áramot?
- Az őserdőből - feleli Móricka.
- Honnan veszed? - kérdi a tanárnő.
- Mert ha áramszünet van, az apukám mindig azt mondja, hogy azok a majmok lekapcsolták az áramot.
a királytigris
A cirkuszban az állatgondozó rémülten rohan a cirkuszigazgató kocsijához:
- Direktor úr, direktor úr.....a királytigris megtámadta a kedves anyósát!
Az igazgató rémülten felugrik, és ijedten kiáltja:
- Szent Isten! Hol szerezzek most egy másik királytigrist?
Zománc
Egy részeg eszeveszett erővel rugdossa az egyik kocsi ajtaját, ezt hallván lekiabál az ablakból a tulaj:
- Ne rugdosd, te barom, mert lejön a zománc!
Mire a részeg:
- Csak hadd jöjjön, őt is megrugdalom!
Utolsó kívánság
A haldokló utolsó kívánsága az, hogy az orvosa és az ügyvédje álljon az ágya mellett. Megérkezik a két prominens személyiség, elhelyezkednek az ágy mellett, az orvos az egyik, az ügyvéd a másik oldalon.
Eltelik néhány óra, majd az ügyvéd türelmetlenül megkérdezi:
- Mondja, miért kell itt állnunk maga mellett?
- Tudja, én hívő vagyok, úgy szeretnék meghalni, mint Jézus a kereszten. Két tolvaj között...
Akinek nem lehet gyereke
Egy férfi egy egzotikus szigetre költözik és ott elvesz feleségül egy gyönyörű nőt. Azonban ahogyan az idő telik, kiderül, hogy a férfinek nem lehet gyereke.
Meghívja hát a férfi a testvérét látogatóba, és ezt mondja neki:
- Figyelj, ezen a szigeten van egy fontos szokás: amikor vendégül látunk valakit, akkor a feleségünkkel lefekhet. Nagyon szép feleségem van, és már vár téged a hálószobában.
A testvér meglepődik, de mikor belép egy valóban csodálatos nőt lát, így kedvére van a dolog.
Odakint a férj dörzsöli a tenyerét boldogságában, milyen ügyesen elintézte a gyereket maguknak.
Kis idő elteltével kijön a testvér, de a férfi tovább bíztatja:
- Ha akarod, újra visszamehetsz hozzá!
A testvér legalább háromszor még visszamegy, a férj pedig rendkívül boldogan várakozik odakint, hiszen most már biztosan lesz neki egy kisbabája. Végül vagy öt menet után újra kijön a testvér:
- A feleséged nagyon bájos, egyszerűen tökéletes az ágyban!
- De ha akarsz, akkor még mindig visszamehetsz hozzá...
- Az jó lenne, de sajnos most fogyott el az utolsó óvszerem is.
Igaz történet, Tomcat nyomán
A helyszín: a tapolcai harckocsizók lőtere. A gyakorlótér közvetlen tőszomszédságában, ne kérdezzétek, miért, egy elmegyógyintézet működött. Az ápoltak szentül hitték, hogy odakint háború folyik, hiába próbálták nekik megmagyarázni az ápolók az ellenkezőjét, és a kórház által a Néphadsereg - mert akkoriban még az volt - vezetése felé megeresztett töméntelen tiltakozó levél is falra hányt borsónak bizonyult. A tankok jöttek-mentek, lövöldöztek, a betegek meg lapítottak és idonként fedezéket próbáltak ásni a kórteremben.
Történt egyszer, hogy néhány T-55AM típusú harckocsi éleslövészethez készülődött. Volt velük egy kissé ittas muszaki őrmester is, aki egy darabig odakint szeszelgetett, majd bekopogott az egyik tankba, és kérte, hadd üljön be, mert odakint unalmas. Beengedték, miért ne, csak éppen befelé másztában meglökte a harckocsi ágyújának irányzására szolgáló tárcsát. Ez nem lett volna baj, mert a célratartó automatika nem engedte volna kitérni a lövegcsövet, csakhogy az irányzó elfelejtette ezt rögzíteni, miután már célba vette a lőtéri célpontot. Rövidesen megkapták a tűzparancsot. Bumm! Telibe is verték a diliház portásfülkéjét... Na, vége is lett mindjárt a lövészetnek, mindenki kiszállt, és gyorsan inni kezdett, mert biztosak voltak benne, hogy ezután egy darabig nem jutnak szeszhez. Szerencsére a fülke üres volt, a portás épp klotyón volt, nem lett belőle nagy balhé, de az ápoltak innentől semmi szín alatt nem voltak hajlandóak elhinni, hogy odakint csak gyakorlatoznak.
De nem ez volt az elmegyógyintézet és a harckocsizók egyetlen közös kalandja.
Egyszer egy ápolt szerzett valahol egy biciklit, és elindult vele haza. Normális esetben nem jutott volna ki a kapun, de a fent említett eset nyomán se kapu, se portásfülke nem volt. Kitekert a rétre, és elindult az orra után, mert hát bolond volt, ugyebár. A sors úgy hozta, hogy aznap is éleslövészet volt... Ültek a katonák a tankokban, várták a tűzparancsot már becélzott lövegekkel, amikor egyszer csak megjelent a célzókészülékekben egy pizsamás kerékpáros! A katona meg kíváncsi, mind elkezdték nézni, tekerték utána a nézőkét. Igen ám, de ha ezzel nézelodnek, forog a lövegcső is. Mit látott a lövészetvezető tiszt? Azt, hogy hirtelen megjelent a lőtéren egy elmebeteg, és az összes harckocsi lassan utána fordította az ágyúját. De látta ezt a dilis is, és szegény úgy elkezdett tekerni, mintha a Tour de France-ot akarta volna megnyerni! Lett is ordítozás, sípolás, tüzet szüntess, mielott tévedésből megszórták volna pár repeszgránáttal. Aztán a mentők valahogy összeszedték az ápoltat, visszazsuppolták a helyére, de miután elmesélte bent a sztorit, már lassan az ápolók se hitték, hogy nincs háború odakint.
A betegre szerencsére nem lőttek rá, de nem volt mindenki ilyen szerencsés.
Egyszer a harckocsiknak légvédelmi gyakorlatot tartottak. Egy kifeszített drótkötélen egy helikopter-sziluettet mozgattak a lotér fölött, azt kellett eltrafálni a tank tornyába épített légvédelmi géppuskával. A járművek felálltak, már épp kezdték volna a musort, amikor hirtelen rádióüzenet érkezett, hogy várjanak, mert Budapestről érkezik néhány tábornok, hogy a gyakorlatot megtekintsék. Mit volt mit tenni, várakoztak. A tábornokok meg is jöttek - helikopteren! Balszerencséjükre pont a lőtér felol. Valamelyik f**zemű tirpák meg azt hitte, az a célpont, és elkezdte osztani a 12,7 mm-essel. Szerencsére a keze is fából volt, mert nem találta el. A helikopter villámgyorsan elhúzott a környékrol, a remek lövész pedig néhány hétig a hűvösön üldögélt.
Történt egyszer, hogy a lőtéren gépkocsizó lövészek és harckocsizók közös gyakorlatot tartottak. Mármost tudvalevő, hogy a csörömpösök utálják a nyulakat, és viszont, ami rendszerint idővel kedves emlékké szelidülő, ám a helyszínen hajmeresztőnek tűnő szívatásokba torkollik.
Az egyik harckocsizó ebédnél valahogy rájött, hogy a kiosztott káposztakonzerv átmérője éppen 100 milliméter, csakúgy, mint a T-55AM simacsövű lövegének urmérete. (Nem véletlenül egyezett egyébként, de ez más téma.) Nosza, fogta a konzervet, betöltötte az ágyúcsőbe, mögé egy vaktöltetet, majd célba vette a lövészek BMP-jét, és bumm, odasózott nekik. Gondolta, jó vicc lesz, majd takaríthatják a jármuvet. Hát nem... A konzerv úgy átment a BMP vékony páncélzatán, mint a sztaniolon, és a deszanttérben robbant. Tiszta főtt káposzta lett minden! A hákásoknál nagy röhögés, a nyulaknál anyázás, pucolhatták ki a verdát. Utóbb, évekkel késobb kérdezték a harckocsizót, ugyan mi lett volna, ha a konzerv történetesen eltalál valakit?
- Akkor még ma is sitten lennék - felelte nyugodtan.
Felelet
Biológiaórán a tanító Sanyikát felelteti:
- Mondd meg nekem, miben különbözik a kenguru az embertől!
- Abban, hogy a kenguru üres erszénnyel is tud ugrálni! - válaszol a gyerek.
Rendelés
- Mit rendel a szőke nő az étteremben?
- ???
- Tökörtojást, hogy megnézhesse magát benne.
