Kovács anyósát megrúgja a ló, az öregasszony belehal a sérülésbe. A temetésre nagyon sokan elmennek, még a környező falvakból is.
- Mennyi ember! - csodálkozik Kovács barátja. - Ennyire szerették az anyósodat?
- Ugyan! Mind a lovamat akarja megvenni...
- Pistike, ezen a héten már ötödjére késtél el az iskolából. Megmondanád, hogy mi ennek az oka?
- Az, hogy ma már péntek van, tanító néni, kérem.
Két barát beszélget: - Képzeld azt álmodtam, hogy az anyósom meghalt. - Ez borzasztó ! - Valóban az, mert ez csak egy álom volt.
Kisséknél hármasikrek születtek. Azt mondja az ötéves Évike:
- Apu, mind itt marad, vagy csak kiválasztásra küldték őket?
Piroska odaér a nagymama házához és bemegy.
- Nagymama! Miért olyan nagy a füled?
- Azért, hogy jobban halljalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy a szemed?
- Azért, hogy jobban lássalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy az orrod?
- Azért, hogy jobban érezzem a sütemény illatát.
- De nagymama! Miért olyan nagyok a fogaid?
- Azért, hogy jobban meg tudjam rágni a répát, amit nekem hoztál.
- De nagymama! Én nem is szoktam répát hozni neked!
- Hát ez nem jött össze - mondta a nyúl és kimászott a nagymama ágyából.
- Képzeld, a férjem összeszedte az összes pénzünket és elhagyott!
- Szerencsés vagy, az én férjem már többször is megtette ugyanezt csak épp nem hagyott el.
- Mi az abszolút pofátlanság?
- Ablak alá Sz*rni és bekopogni az ablakon hogy adjanak wc-papírt.
Egy férfit állandóan gyötör az allergia, ezért az orvosa azt tanácsolja, költözzön a hegyek közé. El is költözik egy kis hegyi faluba. Amikor először találkozik az új szomszédjával, beszédbe elegyedik vele:
- Azért költöztem ide, mert nagyon leromlott az egészségem. Mondja, itt tényleg olyan jó a levegő? Azt mondják, csodát tesz az emberrel.
- Valóban, amikor én ide érkeztem, beszélni se tudtam. Hajam is alig volt, járni se volt elég erőm, úgy tettek be az ágyba.
- Valóban? És mondja, mióta lakik itt?
- Itt születtem.
Egy család vendégül lát egy házaspárt. Vacsora előtt, az asztalnál ülve a házigazda anyuka odafordul ötéves kislányához, és azt mondja:
- Szeretnéd most te mondani az asztali áldást?
- Nem tudom, mit kell mondani - feleli a kislány.
- Csak mondd azt, amit én szoktam.
A kislány lehajtja a fejét és ezt mondja:
- Istenem! Mi a fenének hívtam ennyi embert vacsorára?
