Az 1995-ös Darwin díj győztes igazán vállalkozó kedvű férfiú lehetett, nyugodjék békében. A sebesség volt a mániája, ezért beszerzett egy gyorsítórakétát, ami a Jumbo Jetek felszállását segíti, réerősítette az autójára, és a nevadai sivataipróbálta. A halála előtti pillanatokban valószínűleg ráébredt, hogy a rakétát csak bekapcsolni lehet, ki már nem, emiatt aztán körülbelül 480 kilométeres sebességgel szétkenődött a Sziklás hegység oldalán...
A rendőr bejut egy tévés vetélkedőbe és, hogy ne égesse le a rendőrtársadalmat, megmondják neki, hogy a megfejtés a "pingvin" lesz, de azért megkérik, hogy előbb kérdezzen egy párat, hogy ne legyen feltűnő a csalás.
Bemegy a rendőr és kérdezi:
- Leülhetek?
- Igen.
- Rágyújthatok?
- Sajnos itt nem.
- Akkor pingvin.
Két újgazdag orosz maffiózó beszélget:
- Nézd, milyen gizda új nyakkendőt vettem Londonban!
- Mennyi volt?
- 70 dollár.
- De hülye vagy, Párizsban 120-ért is megkaptad volna!
Fiatalasszony tenyeréből jósol a jósnő:
- Angyalom, készüljön fel arra, hogy hamarosan özvegy lesz.
A nő körbenéz, majd közelhajol a jósnőhöz és suttogva megkérdi:
- És azt látja, hogy felmentenek-e?
Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felírattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori. De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addigis a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszercsak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.
-Hát, csak azon, - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".
"Egyik este történt velem a következő eset:
Éppen tévét néztem, amikor csengett a telefon. Felvettem.
"Halló?"
Egy lány hangja volt:
"Beszélhetnék kérem Bennel?"
Mivel egyedül lakom, és a nevem egészen biztos, hogy nem Ben, úgy gondoltam, téves hívás lesz ez. Viszont nagyon fáradt voltam...
"Nem, sajnálom, jelenleg nincs itthon. Hagy neki üzenetet?"
"Meg tudja mondani, mikor érkezik haza?" - kérdezte.
"Azt hiszem, olyan 10 óra körül,"
A vonal túlsó végén csend volt... zavarodott csend...
"Ott Steve beszél?" - kérdezte végül.
Ez sem talált, a nevem nem Steve. Most már biztos, hogy téves a hívás.
"Igen, én vagyok. Mondjak majd valamit Bennek?" - kérdeztem a lánytól.
"Nos... nekem azt mondta, hogy este otthon lesz, és kért, hogy hívjam majd fel." - mondta kicsit dühösen.
Próbáltam lecsillapítani: "Az az igazság, hogy Karennel ment el egy órája, de megígérte, hogy 10-re hazajön."
"Ki az a Karen?" - csattant fel a másik oldal.
"A lány, akivel Ben elment." - feleltem csitítólag.
"Azt én is tudom! De kicsoda ő?"
"Nem tudom a vezetéknevét. Nézze, most hagy üzenetet Bennek, vagy nem?" - próbáltam dűlőre vinni a dolgot.
"Igen... Mondja meg neki, hogy ha hazaér, hívjon fel engem!"
Mivel a nevét nem árulta el, így kénytelen voltam rákérdezni:
"Átadom. Ugye, Ön Jennifer?"
Erre valamiért felkapta a vizet:
"KI AZ A JENNIFER?"
Ezek szerint nem találtam el.
"Nos... Ben azt mondta, hogy Jenniferrel megy el 10-kor. Azt hittem, Ön az. Sajnálom, nagyot hibáztam."
"Itt egyedül Ben volt az, aki nagyot hibázott! Mondja meg neki, hogy Alice hívta, aki nagyon dühös volt. Ja, és ha hazaér, akkor hívjon fel, de azonnal!"
Velem született kötelességtudatomtól vezérelve mondtam neki:
"Jól van, természetesen megmondom neki... de félek, Becky nem nagyon fog örülni neki..."
Erre nem letette?"
A 14 éves lányom és a barátnője elkezdtek érdeklődni a 60-as évek slágerei iránt. Nemrégiben volt egy nosztalgiakoncert a városban, a lányok az első sorba kaptak jegyet. Alig vártam, hogy hazaérjenek, és elmeséljék, milyen volt. A lányom be is számolt rögtön:
- Anyu, képzeld, mikor az első szám alatt hátra néztünk a közönségre, ezer kis fényt láttunk ringatózni a zene ütemére. Azt hittük, hogy mindenki öngyújtóval csápol. Később rájöttünk, hogy csak a szemüvegek csillogtak a reflektorfényben.
- Jean, hozza a tréningruhámat!
- Miért, uram?
- Át akarom futni a mai sajtót.
XVI. Lajost mérnökei próbálják meggyőzni, hogy építtessen vasutat Párizs és Lyon között. Amikor már minden érvük kifogyott, megjegyzik:
- Uram! Képzelje el, hogy azután 2 órával hamarabb érhet Lyonba.
A király:
- Na és? Mit csináljak én két órával hamarabb Lyonban?
