A tiszteletes a templomban reszeli a falusi menyecskét. Reszelgeti, reszelgeti, aztán egyszer csak bevillan neki, hogy nincs minden rendben. Kérdezi is hamar a leányt:
- Mondd csak, báránykám, hány éves is vagy?
- Tizenhárom.
- Tizenhárom?! - és már húzza is a csíkot, öltözik ízibe. Mire a lány hátrafordulva, flegmán:
- Csak nem babonás?
Fiú: - Szia. Feltehetnék pár kérdést? :)
Lány: - Szijaa, ahaa ^^
Fiú: - Van 1 lovam, úgy hívják senki, leszopod?
Lány: - Nem.! -.-
Fiú: - Akkor kit szopsz le? :o
Lány: - Senkit. -.-
Fiú: - Nincs több kérdésem! :D
Férfi verzió:
Kérdezd meg a feleségedet, hogy mit kell venni.
A második tétel után írasd össze, majd menj el WC-re.
Indulj el munkába! Mondd, hogy este jössz!
Öt perc múlva gyere vissza a listáért!
Indulj el munkába, ne siess, már úgyis elkésel!
Fél négykor kéredzkedj el a főnöktől, bevásárlás ürügyén! Ha férfi, meg fogja érteni. Ha nő akkor pech.
A Hipermarket parkolójában hívd fel kedvesedet, mi is kell, mert a papírt a munkahelyeden hagytad!
Menj be a boltba.!
Vedd meg az alapvető élelmiszereket ( Tej, kenyér, Sajt, Szalámi, Sör)
Menj a pénztárhoz és fizess!
Menj haza!
Keress egy éjjelnappalit és vedd meg azt amit elfelejtettél!
Női verzió:
Mielőtt bevásárló körútra mész, írd fel az összes bevásárlóközpont, ruha, bizsubolt és cukrászda nevét!
Kérj férjedtől minimum 10ezer forintot, „Ha már elmegyek szétnézni, a nagybevásárlást is elintézem” címszó alatt!
Ha megvan a biztos 20ezer (sajáttal együtt), hívd kedvenc barátnődet, és menj hozzájuk kocsival!
Parkoljatok le a Belváros közepén!
Ne foglalkozz a Buszsávval, a kocsi úgyis a férjed nevén van!
Módszeresen járjatok végig minden ruhaboltot, és próbáljátok végig a kínálatot!
Ügyelj arra, hogy a boltoknak, ahová betérsz, Francia, de minimum angol neve legyen!
Ha kinéztél egy ruhát, meg ne vedd, telesd el, majd holnap visszanézek alapon!
Ezután keresd meg a kocsidat!
Igen, az lesz az, amelyiken három mikuláscsomag van.
A rendőrrel hitesd el ,hogy nem tudod használni a parkolóórát!
Mellbedobással, biztosan győzni fogsz. :-D
Ezután irány a városszéli Hipermarket!
Vedd meg azt ami a háztatásban a legszükségesebb( Kinder Bueno, Brefaktív, Győri Édes, Danone Aktívia stb) majd azt is ami neked kell!!
Fizess, hitelkártyával, miután a pénz a kocsiban maradt!
Küldd ki barátnődet a kocsiba a tárcáért mert abban maradt a PIN kód!
Küldj egy bájos mosolyt a 20 mögötted állónak, majd miután barátnőd visszatért, fizess pénzzel, mert a táskában volt a pénz is.
Ha mindez kész, menjetek el a Kedvenc kávézótokba, egyetek meg egy dobostortát, Cappucinoval ( nem számít, otthon majd csak Danvivát iszol) és beszéljétek ki a cikis délutánt, no meg a pasikat. :-D
Egy asszony a vádlottak padján ül gyilkosság miatt. Az ügyész azt kérdezi tőle:
- Tehát, amikor a férje a reggeli mellett ült, és maga észrevétlenül beletette a mérget a kávéjába, majd odaadta neki, egyáltalán nem érzett semmit? Nem volt bűntudata? Nem érzett sajnálatot, amiért hamarosan meg fog halni, és nem sejt semmit?
- Hadd próbáljak visszaemlékezni… De, tulajdonképpen volt egy pillanat, amikor tényleg sajnálatot éreztem.
- Mikor?
- Amikor rám nézett, és azt mondta, hogy kér még egy csészével.
Egy fazon stoppol egy eléggé gyér forgalmú úton. Ráesteledik, az esõ is szemerkélni kezd amikor meglát egy lassacskán felé közeledõ fénycsóvát. A kocsi lassan mellé gurul és emberünk meg sem várva hogy az megálljon, kinyitja a jobb oldali ajtót és beugrik...
... megdöbbenve látja, hogy a kocsiban nem ül senki, de az szépen egyenletesen halad tovább... elsõ megdöbbenésébõl felocsúdva - arra gondolva, hogy itt legalább nem ázik - elnyújtózik az ülésen, és ekkor veszi észre, hogy az úton egy kanyarhoz közelednek.
Még mielõtt a kormányhoz tudna nyúlni, megjelenik egy kéz és a kocsit a helyes irányba kormányozza, majd eltûnik.
Az emberünk köpni nyelni nem tud a megdöbbenéstõl, fõleg amikor a jelenet a következõ kanyarnál megismétlõdik, majd újra és újra, ahogy épp az útirány megkívánja. Végül elérkeznek egy benzinkúthoz ahol a kocsi begördül a parkolóba...
A stoppos - aki ekkora már eléggé be van rezelve - félelmében meg sem várja, hogy a kocsi megálljon kipattan és berohan a töltõállomásra. Megpillantja a pult mögött álldogáló kutast és éppen belekezdene az elképesztõ történet elmesélésébe amikor kinyílik az ajtó és belép két ázott férfi. Az egyik rápillantva odaszól a másiknak:
- Te Béla! Itt az a csávó aki beugrott a kocsiba amikor toltuk...
A légiutas-kísérők időnként komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a repülés előtti "repbiztonsági monológjukat", amit mindenki un, egy kicsit szórakoztatóbbá tegyék. A következők valóban elhangzottak a fedélzeten:
"A szeretőnket ötvenféle módon hagyhatjuk el, viszont a repülőgép elhagyása csak négyféle módon lehetséges."
"Gondolunk rá, hogy legyen dohányzó részleg ezen a gépen; akinek muszáj rágyújtania, keresse meg a személyzet egy tagját, és mi majd kikísérjük a repülőgép szárnyára."
"A mosdókban tilos a dohányzás. Akit rajtacsípünk, hogy dohányzik a mosdóban, annak azonnal el kell hagynia a gépet."
"Ha a kabinban leesik a légnyomás, a fejük fölötti rekeszekből oxigénmaszkok ereszkednek le. Fejezzék be a sikoltozást, ragadják meg, és helyezzék a maszkot az arcukra. Ha kisgyerekkel utaznak, előbb saját maszkjukat rögzítsék, utána az övét. Ha két kisgyerekkel utaznak, döntsék el, melyiket szeretik jobban."
"Az üléspárnák fennmaradnak a vízen, tehát vízre történő kényszerleszállás esetén vegyék őket magukhoz a jókívánságainkkal együtt."
Leszálláskor:
"Mielőtt elhagyják a gépet, kérjük, vegyék magukhoz minden holmijukat. Amit itthagynak, azt igazságosan szétosztjuk a légiutas-kísérők között. Kérjük, hogy gyereket, feleséget ne felejtsenek itt!"
"Aki utoljára száll ki a gépből, annak kell kitakarítania."
A pilóta közleményei:
"Örülünk, hogy nekünk vannak a legjobb légiutas-kísérőink... Sajnos azonban ezen a járaton egy sincs itt közülük."
"Emberek, most értük el az utazómagasságot, úgyhogy mindjárt kikapcsolom az "öveket becsatolni" jelzést. Szabadon mehetnek, ahova akarnak, de kérem, maradjanak a gép belsejében, amíg le nem szálltunk... odakint egy kicsit hideg van - mínusz 50 fok -, meg aztán, ha a szárnyon járkálnak, az befolyásolja a repülési pályát."
"Az érkező reptéren 25 fok van némi szakadozott felhőzettel, de megpróbálják összefércelni őket, mire odaérünk."
A Southwest Airlines járatán hangzott el egy nagyon kemény leszállást követően egy utaskísérő szájából:
"Ez jó nagyot szólt, sejtem is, hogy mit gondolnak. De meg kell mondanom, hogy nem a légitársaság hibája volt, nem a pilóta hibája volt, nem is az utaskísérők hibája volt... ez a beton volt!"
A texasi Amarillóba tartó egyik American Airlines járaton történt, egy nagyon szeles és dobálós napon. A végső egyenesben a kapitány keményen küzdött az elemekkel, majd úgy tette le a gépet, hogy szinte belereccsent. A légiutas-kísérő közleménye:
"Hölgyeim és uraim, üdvözöljük önöket Amarillóban. Kérjük, maradjanak ülve bekapcsolt övekkel, amíg a kapitány a kijárathoz gurítja azt, ami a gépünkből megmaradt!"
Egy másik, korántsem perfekt leszállás után ezt hallhatták az utasok:
"Kérjük, maradjanak a helyükön, amíg Kenguru kapitány a terminálhoz szökdel velünk."
A pilóta, ahogy ő mondta, keményen odaverte a hajót a betonhoz. A légitársaság szabályzata szerint az első tisztnek az ajtóhoz kell állnia, és mosolyogva ismételgetni a kiszálló utasoknak: "köszönjük, hogy társaságunkkal repült". Egy ilyen leszállás után - mesélte - kínos volt az utasok szemébe néznie, számított rá, hogy nem ússza meg kommentár nélkül.
Már majdnem mindenki kiszállt, kivéve egy kis, öreg hölgyet bottal a kezében.
- Fiam, kérdezhetnék valamit? - így a néni.
- Miért ne, asszonyom - felelte a pilóta már majdnem megkönnyebbülten.
- Mi történt? Leszálltunk, vagy lelőttek minket?
- Hölgyeim és uraim - szólt a kapitány -, a járat késve indul. Ha óhajtják, kinyújtóztathatják a lábukat a váróteremben. Az utasok kiszálltak, csak Ray Charles maradt a fedélzeten. A kapitány tőle is megkérdezte, nem óhajt-e járni egyet.
- Nem, köszönöm, de nagyon hálás lennék, ha a kutyámat kivinné egy rövid sétára - felelte ő.
A kapitány udvariasan kivezette a kutyát. Azt mondják, órákba telt, mire az utasokat sikerült rávenni, hogy visszaszálljanak a gépbe, miután látták, hogy a kapitány napszemüvegben, vakvezető kutyával sétál...
A gép már jó hosszú ideje várt felszállási engedélyre, amikor a kapitány végre felvette a mikrofont, és így szólt:
- Elnézést kérek a késlekedésért, de elromlott az a gépünk, amely a csomagjaikat szokta megnyomorgatni és a fülüket letépkedni, úgyhogy ezt most a földi személyzet kénytelen kézzel csinálni.
- Mi lebeg egy tömegsír felett?
- Csapatszellem.
- Miről lehet felismerni a zsidó repülőgépet?
- ???
- Az orráról.
- Móricka ne játssz a késsel!
Kis idő múlva.
- Móricka szedd össze magad és menj be a szobába!
