A skót nagypapa a háborús élményeit meséli az unokáinak:
- Az ellenség körülvett minket. Az élelmiszer tartalékaink kimerültek. Nem volt mit ennünk, és egy csepp vizünk sem volt, s mikor megérkezett a felmentés már majdnem szomjan haltunk...
- Víz nem volt a közelben? - kérdi az egyik unoka.
- Dehogynem volt. Csak abban fürdött az egész század!
- Mi lesz a reklám szövege, ha a Nestlé és az Eskimo jégkrémgyártó egyesül?
- ???
- Vegyél egy Magnumot, és fogd a nyuszira!
Az utasok mindig is kíváncsiak voltak a pilótafülkére, még ha nem is sokat értettek belõle. Egyszer egy nem túl eszes hölgy kívánta megtekinteni a TU-154 kezelõszerveit. Félrehúzta a fülke ajtaját takaró függönyt, és megkérdezte, bejöhet-e egy pillanatra.
- Hölgyem, annak semmi értelme - felelte neki a pilóta.
- Ó, elnézést, nem tudtam, hogy nem lehet - felelte a hölgy, és távozni akart.
- Dehogynem lehet, de csak egy pillanatra bejönni, annak semmi értelme. Belépni és kimenni? Maradjon, nézzen körül.
A nõnek leesett az ejtõernyõs papírtantusz, belépett, majd nézegetni kezdte a navigátor munkahelyét és a mûszerfalon a számtalan mutatót, mûszert.
- És ez, ezt hogy figyelik mind? - kérdezte értetlenül.
- Ááá, nem figyeljük. Igazából ezek nem is mûszerek, csak egy tapéta az üveg mögött. Látja, nem is mozdulnak a mutatók.
- Óóó, értem. Érthetõ, hiszen ennyi mûszerre nem is lehet figyelni.
A nõ ezek után az ablakon nézegetett kifelé. Odakint, mélyen alattunk, zárt felhõtakaró, s úgy nézett ki, mintha állnának. A pilóta meg is kérdezte:
- Ugye, azt akarja kérdezni, hogy mióta állunk?
- Ööö, igen, pont erre gondoltam.
- Hát olyan - ránézett az órájára - nyolc, nyolc és fél perce.
- Micsoda? - csattant fel a kapitány - Nyolc perce vesztegelünk itt? Hát ezért állítottak meg? - elõrehajolt, jobbra-balra nézett, mintha keresne valamit odakint - Nyolc perc, és ezek sehol, hát mondhatom!
- Kik nincsenek sehol?
- Megállított minket a légi irányítás, mert keresztben áthalad egy másik gép, de az meg késik.
A nõ arca felderült:
- Egy másik gép? Hát ezt le kell fényképezni!
Azzal kirohant a pilótafülkébõl, és ujjongva mesélte a többi utasnak, hogy hamarosan egy másik gép fogja keresztezni az útjukat. Abban a pillanatban a jobb oldali ülésekrõl felpattantak az emberek, és tódultak a kameráikkal a bal oldali ablakokhoz. Jó nagy tülekedés lett. A kapitány erre elkezdte a gépet balra dönteni, és beleszólt a mikrofonba:
- Emberek, mit mûvelnek? Felborulunk!
Erre az utasok egymást taposva igyekeztek vissza a helyükre...
Egy nagyon csúnya nõ két gyerekkel sétál az utcán. Odamegy hozzá egy fickó, és megkérdezi:
- Ezek az Ön gyerekei?
- Igen.
- Ikrek?
- Dehogy is. Az egyik 11 éves, a másik csak öt. Mégis miért gondolta, hogy ikrek?
- Csak azért, mert maga olyan csúnya, hogy el se tudtam képzelni, hogy valaki kétszer is lefektesse...
Nem mindegy, hogy születés vagy szélütés.
A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszer csak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros.
Odaszól a fiú az apjának:
- Hé! Nem kéne beljebb húzni a kaszát?
A dúsgazdag újmilliárdosnak az Operabálon bemutatnak egy másik multimilliomost.
- Ha nem tévedek - néz rá az -, én önt már valahonnan ismerem...
- De téved, miniszter úr - feleli amaz -, akivel ön együtt ült, az a bátyám.
Megy a szőke az utcán és rápleccsent egy madár. Ekkor azt mondja:
- Ha nem lett volna nyitva a szám, akkor az arcomba ment volna...
A papot megszólítja az egyik hívő:
- Atyám, Ön szerint helyes dolog valaki más nyomorúságából hasznot húzni?
- Dehogy, fiam.
- Akkor legyen szíves visszaadni azt a húszezer forintot, amit tavaly, az esküvőnk előtt adtam önnek...
