További viccek:
- Jónapot, Kovácsné, drága! - köszönt rám a minap egy eladó a kenyérboltban.
- Honnan ismerjük egymást? - kérdeztem tőle.
- Hát maga volt a magyartanárom általánosban. - válaszolt a férfi.
Mire a férjem megjegyezte:
- Szép munka volt, drágám!
Az olimpián az orosz és az amerikai birkózó mérkozése következik. Az edzo okítja az oroszt:
- Nagyon vigyázz, nehogy azt a híres fogását bevesse, mert abból még senki nem tudott kijönni.
Elkezdodik a menet, az amerikai az elso pillanatban beveti a rettegett fogást, az orosz meg csak kínlódik. Az edzoje nem bírja nézni tovább, elfordul. Egyszer csak egy iszonyú sikolyt hall, odanéz, látja, hogy az orosz az amcsi mellkasán térdel. Megnyeri a menetet. A nagy ünneplés közepette megkérdi az edzo:
- Mégis, hogy sikerült? Nem hittem volna, hogy lesz ember, aki megveri!
- Mester, egyszeru! Ahogy ott szenvedtem, látom, hogy két heregolyó lebeg a szemem elott. Gondoltam, mit veszthetek, beleharaptam teljes erovel... Tudta maga, milyen erot ad, ha az ember a saját golyóját megharapja???
Chuck Norris tíz láb magas, két tonnát nyom, tüzet lehel, meg tudna enni egy kalapácsot, és állva kibírja egy shotgun lökését is.
Egy skót odamegy a taxishoz:
- Mennyibe pénzbe kerül innen a Kossuth utcáig?
- Kb. 2000 forint.
- És mennyibe kerül a csomagszálítás?
- Azért nem kell külön fizetni.
- Akkor kérem vigye el ezt a 3 csomagot a Kossuth utca 18.-ba. Én majd megyek gyalog.
Egy férfi betér egy étterembe egy struccal a nyomában, leül és rendel:
- Kérek egy hamburgert, sült krumplit és egy Coca-Colát. - Majd megkérdezi a struccot: - És te?
- Ugyanazt - így a strucc. Néhány perc múlva a pincérnő visszatér a rendeléssel és a számlával.
- 6 dollár 40 - mondja. A férfi belenyúl a zsebébe és számolás nélkül átadja a pontos összeget.
A következő nap újra bejönnek, ugyanazt rendelik, és ugyanúgy kifizeti a férfi a pontos összeget. A következő. napokban ugyanez megismétlődik még négy-öt alkalommal. Egy péntek este ismét megjelennek.
- A szokásosat? - kérdezi a pincérnő.
- Nem, ma péntek van, kérnék egy steaket és tört krumplit - közli a férfi, és a strucchoz fordul:
- És te?
- Ugyanazt - hangzik a válasz.
Néhány perc múlva a pincérnő visszatér a rendeléssel és közli a számla összegét:
- 32 dollár 50.
A férfi belenyúl a zsebébe, és ismét számolás nélkül átadja a pontos összeget. A pincérnő nem tudja visszatartani a kíváncsiságát és megkérdezi:
- Bocsásson meg, uram, hogy lehet az, hogy önnél mindig a pontos összeg van?
- Évekkel ezelőtt kitakarítottam a padlást és találtam egy öreg lámpát. Megdörzsöltem, kijött belőle a dzsinn és felajánlotta, hogy teljesíti két kívánságomat. Az első kívánságom az volt, hogy ha valaha is kell fizetnem valamiért, mindig legyen a zsebemben a pontos összeg.
- Briliáns, más emberek kértek volna egymillió dollárt, de így maga gazdag fog maradni egész életén át.
- Ez így igaz, mindegy, hogy egy liter tej vagy egy Rolls-Royce, az összeg mindig ott van, ha kell.
- Megkérdezhetem, hogy kerül ide a strucc?
- A második kívánságom egy feltűnően magas pipi volt, hosszú, izmos combokkal.
Bemegy a skót az élelmiszerboltba:
- Kérek egy kiló kenyeret!
- Parancsoljon, uram de figyelmeztetnem kell, hogy a kenyér a mai naptól drágább lett.
- Akkor adjon tegnapit!
Vándorol egy pasas a Szaharában. Már napok óta élőlénnyel nem találkozott. Végre egy domb tetején megpillant egy embert. Lelkesen közeledik hozzá, s azt látja, hogy a másik úgy tesz, mintha kormánykereket forgatna, és berreg hozzá, mint egy kisgyerek.
- Ez hülye - legyint a vándor, és inkább tovább megy. Pár óra múlva megint megpillant egy embert, az is kormányoz és berreg.
- Hát itt mindenki hülye? - kiált föl bosszúsan emberünk, és tovább megy. Megpillant egy embert, aki a homokbuckán ülve újságot olvas.
- Végre egy normális lény! - kiált föl a vándor, és odamegy a másikhoz. - Képzelje csak, több emberrel találkoztam, akik úgy csináltak, mintha vezetnének, és közben azt mondták, hogy brrrr, brrrr...
A másik erre fölpattan, rémülten eldobja az újságot, és felkiált:
- Úristen, már ilyen közel vannak? Akkor brrr...brrrr...
Gyakorló nővérként dolgoztam az egyik kórházban, ahol a szabályok előírták, hogy a betegek még távozáskor is csak tolószékben szállíthatók az épületen belül. Beléptem az egyik kórterembe, ahol egy idős úr üldögélt a tolószékben, felöltözve, táskája az ölében. Kitoltam a lifthez, levittem a földszintre, és megkérdeztem tőle:
- Ugye, a felesége idejön önért a bejárathoz?
- Nem, a feleségem odafent a betegszobában öltözködik.
