Az idősödő színész nagy gondban van: nem kap szerepet, mivel állandóan elfelejti a szövegét. Végre, hosszú idő után kap egy mellékszerepet. A rendező instruálja:
- Akkor a mutató és hüvelykujja közé rakja azt a szál rózsát, bemegy a színpad közepére, megáll és azt mondja: "Ah, ez a kedvesem illata!"
A színész egész éjszaka gyakorol, majd másnap az előadáson bemegy a színpadra, és hiba nélkül elmondja a szöveget: "Ah, ez a kedvesem illata!" A közönség soraiban hatalmas derültség lesz úrrá. Kint, a színfalak mögött a rendező tajtékozva kiáltja:
- Mit csinált, maga idióta. Nevetségessé tett ennyi ember előtt!
- Miért, én jól elmondtam a szövegemet! - védekezik a színész.
- Igen, de a rózsát kint hagyta, maga szerencsétlen!
További viccek:
Az iskolában étkezési szokásokról folyik értekezlet. Sorra mindenki elmondja a napi, sőt a heti menűt, míg aztán Mórickára kerül a sor:
- Na Móricka, ti mit szoktatok enni? - kérdi a tanítónéni.
- Reggelire köménymaglevest, ebédre köménymaglevest, vacsorára szintén köménymaglevest.
- És minden nap ugyanez a menű???
- Igen.
- Dehát Móricka, ti húst nem esztek soha???
- Hát nem... de ma valószínűleg sor kerül rá, ugyanis az apám azt mondta, ha ma is köménymagleves lesz akkor a f....át belevágja.
- Jean, mekkora feszültség van az elektromos hálózatban?
- 220 Volt, uram.
- Nem azt kérdeztem, hogy mennyi volt, hanem, hogy mennyi van most.
- Elegem van belőle, hogy itthon is csak a munkáddal foglalkozol! Néha törődhetnél többet a családoddal is, nem csak azzal a francos iskolával!
- Igazságtalan vagy velem szemben, és ez nagyon rosszul esik! Most büntetésből leírod százszor, hogy "Nem mondok többször ilyet a férjemnek!"
A macska naplója:
453. nap
A fogvatartóm állandóan bizarr kis fityegő tárgyakat lógat az orrom elé, amik friss húsdarabokra hasonlítanak. Enni viszont száraz fűrészporra emlékeztető kaját ad. Az egyelten dolog, ami még éltet, a szökés reménye. No meg az öröm, hogy naponta tönkreteszek egy-egy bútordarabot. Megyek, szétrágom az egyik szobanövényt...
460. nap
A mai kísérletem, hogy megöljem a fogvatartómat azzal, hogy a lába köré csavarodok, majdnem sikerült. Meg kell próbálnom ugyanezt, amikor a lépcső tetején áll. Hogy elrettentsem és megfélemlítsem hitvány elnyomómat, megint sikerült a kedvenc székére hánynom. Legközelebb az ágyába fogok.
462. nap
Egész nap aludtam, hogy éjszaka legyen majd elég erőm órákon át hangos nyávogással kaját követelni.
467. nap
Elfogtam egy egeret, és lefejezve odavittem a fogvatartómnak, hogy lássa, mi mindenre vagyok képes, hátha beijed. Ehelyett megsimogatott és azt mondta: "Jó cica!" Hát ez nem jött be!
472. nap
Valami összejövetel volt náluk, ezért egész estére elkülönítettek egy szobába. Hallottam a zajokat, és éreztem annak a szörnyű löttynek a szagát, amit úgy hívnak, hogy sör. Hallottam, azt is, hogy valami képességről beszélgetnek, amivel állítólag én rendelkezem, allergia, vagy mi a neve. Ezt meg kéne tanulnom jobban használni!
475. nap
Szerintem a többi fogoly talpnyaló vagy besúgó. A kutyát gyakran szabadon engedik, és mindig boldogan visszatér. Biztos, hogy félkegyelmű. A madár viszont tuti, hogy köpni szokott. Valahogy kiképezték, hogy beszéljen a nyelvükön, és rendszeresen beszél velük. Biztos vagyok benne, hogy minden lépésemet jelenteni szokta. Mostani helyén, a fémszobában, egyelőre biztonságban van, de én tudok várni. Minden csak idő kérdése.
- Tudod te, mi a logika? - kérdi a rendőr a társától.
- Micsoda?
- Na majd megmagyarázom. Van neked akváriumod?
- Van...
- Ebből logikusan következik, hogy te szereted az állatokat. Így van?
- Így.
- Ebből pedig logikusan következik hogy szereted a természetet, a jó életet, tehát a nőket is. Igaz?
- Igaz.
- Na látod, ez a logika!
Másnap a felvilágosított rendőr odalép egy kollégájához.
- Mondd, Sanyi van neked akváriumod?
- Nincs.
- Na látod! Akkor te b**i vagy.
A rendőr egy gáztűzhelyt vásárol. Az egyik nap boldogan újságolja a felesége:
- Ezzel a gáztűzhellyel jó vásárt csináltunk! Három hete gyújtottam meg a lángot, és még most is ég!
Csodatévő próféta érkezik egy faluba. Rögtön nagy tömeg veszi körül. A próféta el is kezdi osztani az áldást. Meglát a tömegben egy pöszét meg egy sántát, így szól:
- Sánta, dobd el a mankód, és járj! Pösze, mondj valamit!
Mire a pösze:
- A szánta eleszett.
Hazamegy a férj és újságolja a feleségének:
- Képzeld, azt hallottam, hogy a postás egy kivételével minden nőt lefektetett az utcánkban!
- Igen? Fogadni mernék, hogy az a beképzelt Mari lehet a 23-ból!
