Álltam a postán, ahol csak egy ablak volt nyitva, így meglehetősen lassan haladt a sor. Hogy egy kis időt nyerjek, elkezdtem kitölteni a csekkemet. Amikor a dátumhoz értem, elakadtam, nem tudtam, milyen nap is van. Megkérdeztem az előttem álló férfit:
- Elnézést kérek, nem tudja véletlenül, hanyadika van?
- Ötödike - felelte.
Erre egy hang a sorból:
- Én a maga helyében várnék vele, mire sorra kerül, talán már hatodika is lesz.
Mi az se keze, se lába mégis felmászik a padlásra?
Ügyes nyomorék.
Egy lány meséli a barátnőjének:
- Soha még nem voltam ilyen boldog! Két barátom is van egyszerre. Az egyik jóképű, figyelmes, gondoskodó, kedves...
- És akkor miért van szükséged a másikra? - kérdezi a barátnő meglepődve.
- Ő pedig őszinte.
Azt mondja az orvos a betegnek:
- Van egy jó és egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem?
- A rosszal.
- Nos, a rossz hír az, hogy ön Alzheimer-kórban szenved.
- És mi a jó?
- Hogy mire hazaér, elfelejti.
Beteg a pszichiáternél:
- Doktor úr, nagy vágyam, hogy amíg kocsival utazom, közben kapcsolatot tudjak tartani a barátaimmal.
- És, nincs egy mobiltelefonja?
- Gondoltam rá, de inkább egy postaládát szereltettem a kocsimra.
- És, kapott már levelet?
- Nem, még soha?
- Na, és vajon miért?
- Utána rájöttem, hogy ha utazom, közben megváltozik az irányítószámom.
Haldoklik a férj. A felesége papírt, tollat visz neki.
- Apukám, nem akarod leírni az utolsó akaratodat?
- Utolsót??? Talán az ELSŐT..!
A szatyorka, meg a bőröndke őrt állnak. Egyszercsak megszólal a szatyorka:
- Te én már nem birom sokáig!
- Tarts ki! - mondja a bőröndke - mindjárt jön a váltáska!
Gazsi és az unokája sétálgatnak és az útjuk éppen egy szeméttelep mellett visz el. Ott egy konténerben egy cigány asszony turkál, félig benne a szemétben olyannyira, hogy a miniszoknyából kilátszik az egész feneke.
Erre komiszul megszólal az unoka:
- Pápá! Nézd mán millyen jó p***a, oszt ki van dobva!!
Tétovázni, vagy nem tétovázni, ez itt a kérdés... vagy nem?
