A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...
Autóbalesetet szenved egy család. Az anyós, mivel nem volt bekötve, kirepül az ablakon és meghal, a család többi tagja kisebb sérülésekkel megússza. A helyszínelő rendőrnek feltűnik, hogy a családfő rezzenéstelen arccal válaszol a kérdésekre. Szemrehányóan megjegyzi:
- Elnézést, Uram, de az Ön anyósa az imént halt meg. Ez nem jelent Önnek semmit?
Mire a férfi:
- Bocsánat biztos úr, ha magának is így fájna mindene az ütközéstől mint nekem, magának se lenne kedve röhögni...
- Ki az abszolút szegény
- ???
- Aki családfával tüzel!
- Doktor úr, van még rá esély, hogy a lovamat újra versenybe állíthassam?
- Persze uram, sőt, még le is győzheti.
- Honnan lehet tudni, hogy meleg a buszsofőr?
- Az ülés helyett a váltón ül.
Megy a kisgyerek az utcán, megállítja a rendőr.
- Mi ez a kezedben kisfiam?
- Nagyító!
- Nem azt kérdeztem, hogy kitől kaptad!
A múltkor az egyik kertkatalógusból rendeltem egy gyönyörű, aluminiumbevonatos napórát. Éppen állítom fel az új szerzeményemet a kertben, amikor átszól az új szomszédom, aki nemrég költözött ide vidékről.
- Hát az meg mire való?
- Ez egy napóra. Itt a tetején erre a kis háromszögre rásüt a nap, az árnyéka idevetül a számlapra, látja? Ahogy a nap jár, úgy mozdul arréb az árnyék, és mutatja, mennyi a pontos idő.
- Nahát! Hogy manapság mit ki nem találnak!?
A szőke nő szőnyeget akar venni a nappalijába. Az áruházban megkérdezi tőle az eladó, hogy mekkora szőnyeget szeretne.
- Nos, a hossza 22 papucs, a szélessége 18 papucs. 38-as a lábméretem.
Elmegy a törpe az urológushoz, mert fájnak a heréi.
- Vetkőzzön le és álljon a vizsgáló asztalra! - mondja az orvos.
Aláteszi az ujját a jobb heréjének, és mondja:
- Köhögjön! - majd csak annyit mormol, hogy "ühüm".
Aláteszi az ujját a bal herének is és kéri, hogy köhögjön megint, majd újra "ühüm". Kivesz az orvos egy nagy ollót a műszeres szekrényből és nyisz-nyisz a jobb oldalon, a törpe ájuldozik a félelemtől. Ezután az újból nyisz-nyisz a bal oldalon, majd a doki leemeli a törpét az asztalról, és azt mondja, hogy sétáljon fel alá a szobában, érez-e még fájdalmat.
A törpe csodálkozva veszi észre, hogy minden a legnagyobb rendben van, nem fáj már semmi.
- Doktor úr, ez csodával határos, nem is éreztem semmi fájdalmat, mikor ott vagdosott a lábaim között, de mit csinált tulajdonképpen?
- Csak levágtam pár centit a gumicsizmája tetejéből...
