További viccek:
A naiv 18 éves lány meghallja amikor egy férfi azt mondja,hogy szivesen megkettyintené. Nem tudja mit jelent és megkérdezi anyjától.
- Mama mit jelent az, hogy megkettyinteni?
- Lefényképezni! - felelte zavartan.
Másnap a lány elmegy az ismerős fényképészhez.
- Fényképész bácsi, mennyiért kettyintene meg engem, anyukámat, nagymamát meg a Bodri kutyát?
-Téged meg anyukádat ingyen, a nagymamát meg kettyintse meg a Bodri kutya!
- Mi a kommunista mese vége?
- Aki nem hiszi, annak utána járnak.
Se oldala se feneke mégis megáll a víz benne ?
-Felhő
- Hogy találod meg a nagy ő-t?
- Shift+ő.
- Miért olyan sápadt az arca Jean?
- Egész úton a menetiránynak háttal kellett utaznom.
- Miért nem kérte meg a szemben ülőt, hogy cseréljen helyet önnel?
- Én akartam, de nem ült ott senki.
Pistike hazaér a suliból, kérdezi az anyja:
- Mit kaptál a suliban?
- Egy piros pontot és egy feketét.
- Tessék, itt egy 100-as.
Találkozik az apjával:
- Mi volt az iskolában?
- Kaptam egy pirospontot és egy feketét.
- Tessék, adok egy 50-est.
Találkozik a nagyival is.
- Kaptál valamit az iskolában?
- Egy fekete és egy piros pontot.
- Miért kaptál feketét?
- Mert beírtam egy pirosat!
A számítógép-programozó tíz év után megunja a monoton munkát, és elköltözik Tasmániába, az Isten háta mögé. Teljesen egyedül él, kéthetente egyszer jön a posta, ételért is csak hetente egyszer jár be a távoli városba. Három hónap múlva az egyik este kopognak, belép egy nagydarab szakállas ember, és azt mondja:
- Helló, Joe vagyok a szomszéd, itt lakom 10 km-re, a hegy másik oldalán. Szombaton bul...it rendezek, gyere el.
- Rendben, köszönöm – feleli a programozó – úgyis ideje megismerkednem a helyiekkel.
- Akkor viszlát szombat este – mondja Joe. – De azt még el kell mondanom, hogy ezeken a bulikon elég nagy ivászat szokott lenni.
- Ó, az nem baj, bírom én a piát.
- Szinte biztos, hogy verekedés is lesz ám.
- Oooh, én általában elég jól kijövök mindenkivel.
- És még valami – mondja Joe. – És s**x is szokott lenni, kemény és durva.
- Azt se bánom – válaszol a programozó. – Már három hónapja élek itt egyedül. Jut eszembe, hogyan öltözzek?
- Az mindegy, csak mi ketten leszünk.
A tanítónő:
- Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó. Bekapcsolom a hangszórót és
felhívok egy tetszőleges számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
... - Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk.
Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!
- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az
alapfokon.
A tanítónő felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel. Még egyszer:
Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?
- Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon. Most jön a
legmagasabb fok.
A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni
- Már megint te vagy, te hülye kurva? Menjél vissza a jó kurva
anyádba, ahonnan jöttél. Vagy gyagya vagy, vagy engem akarsz
baszogatni.
- Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka.
Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:
- Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat!
- Mutasd meg, Jenőke.
A gyerek felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Zolika vagyok, ....nem kerestek?