A számítógép-programozó tíz év után
A számítógép-programozó tíz év után megunja a monoton munkát, és elköltözik Tasmániába, az Isten háta mögé. Teljesen egyedül él, kéthetente egyszer jön a posta, ételért is csak hetente egyszer jár be a távoli városba. Három hónap múlva az egyik este kopognak, belép egy nagydarab szakállas ember, és azt mondja:
- Helló, Joe vagyok a szomszéd, itt lakom 10 km-re, a hegy másik oldalán. Szombaton bul...it rendezek, gyere el.
- Rendben, köszönöm – feleli a programozó – úgyis ideje megismerkednem a helyiekkel.
- Akkor viszlát szombat este – mondja Joe. – De azt még el kell mondanom, hogy ezeken a bulikon elég nagy ivászat szokott lenni.
- Ó, az nem baj, bírom én a piát.
- Szinte biztos, hogy verekedés is lesz ám.
- Oooh, én általában elég jól kijövök mindenkivel.
- És még valami – mondja Joe. – És s**x is szokott lenni, kemény és durva.
- Azt se bánom – válaszol a programozó. – Már három hónapja élek itt egyedül. Jut eszembe, hogyan öltözzek?
- Az mindegy, csak mi ketten leszünk.
