A busz
Egy srác felszáll egy éjjeli buszra.
Flegmán odaveti a buszsofőrnek:
- Mikor indul ez a szemétláda?
- Majd ha megtelik szeméttel...
További viccek:
Kopogtatnak a Mennyország kapuján
Kikiált Szent Péter:
- Na, mi az?
- Nem mi az, hanem ki az, fiacskám!
- Jesszusom, megint egy magyar tanár!
A politika
-Ki áll az osztályfőnök felett?
-Az igazgató.
-És ki áll az igazgató felett?
-Az oktatási miniszter.
-És ki áll az oktatási miniszter felett?
-A miniszterelnök.
-Ki áll felette?
-A Jóisten.
-És ki áll ő fellette?
-Az Adóhivatal.....
Egy házaspár üldögél egy üveg bor mellett
Egy házaspár üldögél egy üveg bor mellett és beszélgetnek. Azt mondja a
férj:
- Fogadjunk, nem tudsz nekem olyat mondani, amitől egyszerre leszek vidám és
szomorú is!
- Nos, megpróbálom - feleli az asszony. A tied sokkal nagyobb, mint a
bátyádé.
Németországban volt egy operafesztivál,amin
Németországban volt egy operafesztivál,amin fellépett két magyar operaénekes, Lovas József, és Vass Iván...
A németek ugye a "V"-t "F"-nek ejtik... :DDDD
A műsorvezető bekonferálta őket:
-Jetzt kommen zwei ungarische Opernsängerin: Iván Fasz und Jozef Lófasz!
Autóvezetés
A szőke nő gyakorolja az autóvezetést oktatójával, egy forgalmas úton. Sávot kell váltaniuk, ezért az irányjelzőt kiteszi, majd úgyfelejti. Kis idő múlva az oktató így szól:
- Ideje lenne már bevenni !
Mire a szőke nő megszeppenve kérdezi:
- Na de kérem! Ilyen forgalmas helyen?
A kisfiút meg akarja pisiltetni az anyukája,
A kisfiút meg akarja pisiltetni az anyukája, mire a gyerek ezt mondja:
- Inkább a nagymama pisiltessen, mert neki olyan jól remeg a keze.
Korán
Hassan hajnalban zörög egy mekkai könyvesbolt ajtaján. A boltos álmosan nyit ajtót.
- Miben segíthetek?
- KORÁN van?
Keksz
Douglas Adams: Keksz
Ez az egész tényleg megtörtént egy valós személlyel, és ez a valós személy én vagyok. Épp a pályaudvarra mentem.
Ez 1976 áprilisában volt Cambridge-ben, Angliában. Kicsit korán érkeztem. Rosszul tudtam a vonat indulását.
Vettem magamnak egy újságot, hogy megfejtsem a keresztrejtvényét, meg egy kávét és egy csomag kekszet.
Odamentem, és leültem egy asztalhoz. Azt akarom, hogy elképzeljék a helyszínt. Nagyon fontos, hogy maguk előtt legyen a kép. Itt az asztal, az újság, a csésze kávé, a csomag keksz. Egy fickó ül velem szemben. Teljesen
átlagos kinézetű, öltönyben, aktatáskával. Nem úgy tűnt, mintha valami különös dologra készülne. A következőt csinálta: hirtelen előrehajolt, felvette a csomag kekszet, kinyitotta, kivett egyet és megette.
Na most, azt kell mondjam, ez az a dolog, amit az angolok nagyon rosszul kezelnek. Semmi sincs a hátterünkben, neveltetésünkben, oktatásunkban, ami megtanítana bennünket, hogyan bánjunk azzal, aki fényes nappal az orrunk elől ellopja a kekszünket. Tudják, mi történne, ha ez Los Angeles belvárosában történt volna? Villámgyors tűzharc kerekedne, helikopterek érkeznének, a CNN, tudják... De végül, azt tettem, amit minden rámenős angol tett volna: nem vettem róla tudomást. Az újságba mélyedtem, kortyintottam egyet a kávémból, próbáltam egy megfejtést kitalálni a lapban, semmi mást nem tudtam csinálni, és azon gondolkodtam: "Mit fogok csinálni?"
Végül azt gondoltam, "Nincs más hátra, meg kell tennem", és nagyon erősen próbáltam nem észrevenni a tényt, hogy a csomag rejtélyes módon már nyitva van. Kivettem magamnak egy kekszet. Gondoltam: "Ezzel lefegyvereztelek!" De nem, mert néhány pillanat múlva megintcsak ugyanazt csinálta. Vett még egy kekszet. Miután az első alkalommal nem szóltam, másodszorra valahogy még körülményesebbnek tűnt előhozakodni a témával. "Ne haragudjon, nem tehetek róla, de észrevettem, hogy..." Úgy éreztem, ez nem igazán működik.
Így mentünk végig az egész csomagon. Amikor azt mondom, hogy az egész csomagon, mindössze körülbelül nyolc darabra gondolok, de nekem egy egész életnek tűnt. Ő vett egyet, én is vettem egyet, ő vett egyet, én is vettem egyet. Végül, amikor befejeztük, ő felállt és elsétált. Illetve előbb jelentőségteljes pillantást váltottunk, aztán ment el, én meg megkönnyebbülten felsóhajtottam és kényelmesen hátradőltem.
Néhány pillanat múlva beérkezett a vonat, úgyhogy felhajtottam a maradék kávémat, felálltam, felvettem az újságot, és az újság alatt ott volt a kekszem. Az a fantasztikus ebben a történetben, hogy valahol Angliában az utóbbi negyedszázadban élt egy tökéletesen átlagos fickó pontosan ugyanezzel a történettel, csak ő nem ismeri a csattanót.
