A fiatalasszony így szól a férjéhez:
- Drágám, valamit el kell mondanom neked: Korábban sztriptíztáncosnő voltam.
- Te jó ég! Akkor már inkább egy utcalányt vettem volna el!
- Ezt komolyan mondod? Akkor még egy dolgot szeretnék közölni veled...
Két férfi találkozik.
- Hogy vagy? - kérdi egyikük.
- Köszönöm, sokkal jobban, mint holnap.
Részeg férfi fekszik a kocsma előtt, két kíváncsi járókelő megpillantja és odamennek hozzá.
- Miért fekszik idekint a kocsma előtt?
- Kizárólag marketing szempontból.
- Hogy-hogy?
- Én vagyok ennek a kocsmának a reklámembere.
Két szőke nő összefut az utcán:
- Hova viszed azt az órát?
- Az állatorvoshoz.
- Miért?
- Berekedt a kakukk.
Grün nagyon mérges Kohnra, amiért az keresztbe tett neki. Azonban eljön egy zsidó ünnep, mikor minden haragosnak ki kell békülnie. Kohn azonban makacs, nem akar bocsánatot kérni. Végül a rabbitól kér tanácsot. Miután elmondja problémáját, a rabbi így felel:
- Nos, ha nem szeretnél vele szemtől szembe beszélni, elég lesz, ha felhívod és úgy kérsz bocsánatot.
Kohn megkönnyebbülve szalad haza. Első dolga, hogy tárcsázza Grün számát:
- Halló, Weisz lakás?
- Nem, Grün vagyok.
- Akkor bocsánat!
- Két tányér megy a sivatagban.Melyik a lány?
- ???
- Amelyik ki van nyalva.
Az egoista: egy olyan személy, akit jobban érdekel saját maga, mint én.
- Ambrose Bierce, Az Ördög szótára, 1911
Egy középkorú nõ szívinfarktust kap, kórházba szállítják. A mûtõasztalon beáll a klinikai halál, a lelke felkerül Isten elé. Isten azt mondja neki:
- Ne félj, nincs még itt a te idõd, most visszatérsz az életbe és még 40 évet, 6 hónapot és 14 napot fogsz élni.
Amikor a nõ magához tér, emlékszik a történtekre, és mivel ilyen sok idõt kapott ezen a világon, elmegy egy plasztikai sebészhez, felvarratja a ráncait, megmûtteti az orrát, megváltoztatja a frizuráját. Amikor végre kikerül a kórházból, elüti egy autó és azonnal meghal. Mikor felkerül Istenhez, szemrehányólag mondja neki:
- Hé, azt igérted, még több, mint 40 évem van hátra!
- Bocs, de nem ismertelek meg...
Diliházban a főorvos ellenőrzi, hogy ki mehet már haza. Nézi az első beteget.
- Bumm, én vagyok az atombomba! - mondja az.
- Na jó, ő még itt marad egy kis ideig.
Megy a másodikhoz:
- Bumm, én vagyok a hidrogénbomba! - mondja ez.
- Hát, még ő is maradjon.
Lép a harmadikhoz. Nézi, de ő nem csinál semmit, nyugodtan áll.
- Hazamehet.
Kíséri végig a folyosón, már majdnem kiértek a diliházból, amikor a kapualjban hirtelen megszólal:
- Bumm, én vagyok az időzített bomba!
