A nap két legjobb kérdése
1. Hogyan írjuk a nullát római számokkal?
2. Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombjait, ha kifogyóban van az elem?
1. Hogyan írjuk a nullát római számokkal?
2. Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombjait, ha kifogyóban van az elem?
Két szőke odamegy a vasúti információhoz. Megkérdezi az egyik:
- Jó napot kívánok. Eljuthatok ezzel a vonattal Londonba ?
- Nem hölgyem. Erre a másik:
- És én ?
- Te ki az a Mozart? - kérdi az újgazdag a barátját.
- Te hülye! Nem tudod? - válaszol a másik újgazdag. -Hát az, aki a mobilra írja a zenét...
Fiú: - Ma nagy esemény történt az életemben. Megtetszett egy lány, szinte le sem tudtam venni róla a szemem. Érdekes, már 4 hete ugyanabba az iskolába járunk, de eddig fel sem tűnt.
Lány: - Ma észrevettem hogy egy fiú egyfolytában engem bámul. Csak tudnám mi a baja.
Fiú: - Gyönyörű barna szeme és szőke haja van. Mindig is ez volt az ideálom.
Lány: - Ronda vizenyős a tekintete, kefe a haja és ráadásul szemüveges. Mindig az ilyeneket utáltam a legjobban.
Fiú: - Ma megtudtam e nevét. Kleopátra. A kedvenc női nevem. Hogy Ő is megtudja az enyémet, odahívtam a tesómat és azt mondtam neki, hogy kiabálja a nevemet és én majd akkor odamegyek hozzá. Ez a lökött tesóm nem csupán azt kiabálta, hogy Józsi, hanem azt, hogy Jóska tojóska! Jól el is kalapáltam érte.
Lány: - Józsinak hívják. Ki nem állhatom a Józsikat. Ráadásul durva és veri a kisebbeket.
Fiú: - Ma megpróbáltam közelebbről is megismerkedni vele. A Kovácsot megkértem, hogy "véletlenül" lökjön majd neki, amikor arra szaladunk. Meg is tette... háromszor is, de hiába... Nem állt szóba velem pedig mekkorákat estem!...
Lány: - Az a vadállat ma háromszor is nekem jött. Tiszta kék-zöld vagyok. De legalább ő is elesett. Eltörött a szemüvege és lehorzsolta a fél arcát. Most még rondább...
Fiú: - Ma levelet írtam neki. Beletettem egy tábla csokiba és elküldtem neki a tesómmal, de úgy, hogy a tesóm ne is sejtse a levelet.
Lány: - Ma küldött nekem egy tábla csokit. Olyan esdeklően nézett rám, hogy nem volt szívem visszaküldeni. A csoki papírját odaadtam a tesójának mert azt mondta, hogy ő azt gyujti.
Fiú: - Az a lökött tesóm megtalálta a levelet. Tegnap rajtam röhögött az egész 4.c. Ezért még számolok vele. Egyébként ma fölhívtam telefonon. Háromszor. És csak annyit szóltam bele, hogy: SZERETLEK!
Lány: - Mikor tegnap este megjöttünk anyuékkal a színházból, a nagyi teljesen föl volt dobva. Azt mondta, hogy a volt udvarlója háromszor is felhívta ot és csak annyit szólt bele, hogy szereti. Mikor Anyu megkérdezte, hogy honnan tudja, hogy ő volt az, azt válaszolta, hogy megismerte a hangját. Hogy mik vannak?
Fiú: - Ma hazakísértem. Annyi mindent szerettem volna mondani neki, de meg sem tudtam mukkanni. Azt hittem Ő majd mond valamit, de rám se nézett. A fene se érti a lányokat.
Lány: - Ma hazakísért. Egész úton hallgatott mint egy sült hal. Micsoda bunkó!
Fiú: - Feladtam! Már három napja feléje se nézek. Nem érdekelnek a nők. Nincs nő nincs gond...
Lány: - Már három napja felém se néz a Józsi. Hűtlen kutya! …Nem kellene...véletlenül...nekiszaladnom???
- Apu miért pont anyut vetted feleségül?
- Hallod szívem, már a gyerek is ezt kérdezi!
- Három csiga megy a hídon. E-gyik leesik, hány maradt?
- Kettő?
- Nem! Mert egy gyík esett le a hídról.
Három néger a hídon ülve a folyóba pisil. Megszólal az egyik:
- Milyen hideg a víz felszíne!
- És milyen erős a sodrása! - mondja a másik.
- Az alja meg tiszta kavicsos! - teszi hozzá a harmadik.
Minden ötödik ember kínai. Mi is öten vagyunk a családban, tehát valaki kínai.
Lehet apu, vagy lehet, hogy anyu. Lehet a bátyám Józsi, vagy az öcsém Ho-Xiao-Pen.
Szerintem Józsi az.
A tanítónéni éppen a három kismalac történetét meséli a gyerekeknek:
“Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kerek erdő, ahol 3 kismalac, és az
ember lakott. A kismalacok házat akartak építeni, de nem volt elég
téglájuk. Elhatározták, hogy kérnek téglát az emberbarátjuktól.
Az első kismalac el is ment hát az emberhez, s amikor odaért, azt
kérdezte:
- Szia, házat szeretnénk építeni. Tudnál nekünk téglát adni?”
A tanárnő itt megáll és a gyerekeket kérdi:
- Mit gondoltok, mit mondott erre az ember?
Móricka jelentkezik:
- “B*zmeg! Egy beszélő malac!!”