- Miért szaladt el a mûtét elõl?

- Miért szaladt el a mûtét elõl? - kérdezik a beteget.
- Tudja, azt mondta az asszisztensnõ, hogy "Nyugodjon meg, nem lesz semmi baj, ez csak egy közönséges vakbélmûtét."
- Na és? Miért ilyedt meg ettõl?
- Mert nem nekem mondta, hanem a sebészorvosomnak!

468 pont

További viccek:

A POKOLI OPERÁTOR NAPLÓJA

Első nap

Mivel ma mentési nap van, eléggé tele van a hócipőm. De sebaj, elvégre én lennék ugye a pokoli operátor, ezért azt hiszem igazán kellemes a helyzetem.
A szalagos egységet null-ra irányítom - így sokkal gazdaságosabb minden szempontomból: nem kell a szalagokat ötpercenként cserélgetni, ráadásul még gyorsítja is a mentési folyamatot, tehát csak jó lehet. Hirtelen egy felhasználó rámcsörrenti a telefont.
"Nem tudja, miért ilyen lassú a rendszer?" kérdi.
"Talán..." gyorsan megnézem a mai napra rendelt kifogást "... az órajel lehet a bűnös"
"Ó!" (ha nem tudják miről beszélek, mindig megnyugodnak) "Nem tudja, mikorra fog rendbejönni?"
"Rendbe???? 275 user van a rendszerben és ezek közül egy vagy te! Ne legyél ilyen önző - lépj ki, és szerezd meg a többieknek az örömet, hogy gyorsul a rendszer!"
"De hát a kutatási eredményeimet ma kell leadnom és csak egy nyomtatásra lenne szükségem!"
"Naná, mindegyik ezt mondja. Tudod mit? Mondogasd csak magadnak!" Ezzel lerakom.
Fujj. Igazán megtanulhatnák már, hogy ne hívjanak állandóan...
A telefon ismét csöng. Aha, ez megint ô lesz, érzem. Tisztára kikészít! Felveszem a legszívélyesebb hangom.
"Igen? Beszerzési osztály..."
"Ó, bocsi, mellé ment"
"IiiIiIIgeEEn???? Na mi is a neved pajtikám? Tudod, hogy az ilyen elpocsékolt telefonok mennyi pénzébe kerülnek a vállalatnak? HE??? Le is fogom vonatni a fizetésedből a hívás árát! Naná, hogy le! Mire ezt itt befejezzük, komoly pénzekkel fogsz nekünk lógni! Mi is a neved figura? De nehogy hazudj! Tudjuk a loginnevedet!"
Hallom, ahogy a telefon kiesik a kezéből, és futólépésben elmenekül - fogadni mernék, a dékánhoz megy, hogy legyen alibije arra az esetre ha valami történne. Gyorsan megnézem a loginnevét és megkeresem a részlegét. Fel is hívom a dékán titkárnőjét.
"Igen?" mondja a nő.
"Hali! Az Operátor vagyok. Figyelj! Mikor az a fickó kb. 10 mp múlva berohan az irodádba, átadnál neki egy üzenetet?
"Hááát, nem is tudooom...."
"Na, rendben. Mondd meg neki: lehet, hogy elfuthat, de elbújni nem tud!"
"Um. Oké"
"Ja, és ne felejtsd el, nem szeretnék senkinek beszélni arról a fájlról, amiben a meghamisított vizsgaeredményeket tartod..."
Hallom, ahogy elkezdene gépelni a terminálján...
"Ne aggódj, van másolatom. Légy csak jó kislány és add át azt az üzenetet"
Hümmög valamit, mikor lerakom. A vicces az egészben, hogy a hamis cuccról csak blöfföltem. No mindegy, ha már így alakult, akkor le is másolhatom ennyi erővel. Talán jó lesz még valamikor elolvasni.
Ezalatt a backup be is fejezte. Rekordidő! 2.03 perc. Hogy mi mindenre jó ez a mai technika!
Egy másik felhasználó.
"Több helyre van szükségem!" Kezdi.
"Igen? Költözz az Alföldre!"
"Nem, nem! A gépen mondom te bolond!"
Bolond?!?... O-ÓÓÓ!
"Ó, nagyon sajnálom!" mondom olyan udvariasan, mint Rózsa Gyuri a show-jaiban.
"Félreértettem. Mit is mondtál?"
Szinte szagolható a félelem a vonalban, de már késő. Ezt már elveszítette, és ezt ő is tudja.
"Um, Azt mondtam, hogy több helyet szeretnék a gépen. *Kérem*"
"Ó! Persze, semmi akadálya. Egy pill!"
Hallom, hogy megnyugodva sóhajt, bár letakarta a kagylót.
"Meg is van. Most már rengeteg helyed van."
"Mennyi?"
Na neeeee! Ez már aztán tényleg sok! Nem elég, hogy ugráltat, még azt is akarja, hogy leellenőrizzem, és ha neki nem elég, még adjak? Na azt azért már mégsem engedhetem! Nemhogy elég lenne neki amit kap!
Ismét Rózsa Gyuri stílus.
"Hadd lám csak. Van 4 megád"
"Wow! Akkor az összesen nyolc mega! Szupi! Köszi!" mondja, és fogadni merek, hogy oda van magáért, hogy ennyire tud alkudni.
"Nem, nem..." szakítom félbe negédesen "Összesen 4 mega..."
"Hogyan??? De hát már négyet elhasználtam. Hogy lehet, hogy csak 4?"
Nem is mondok semmit... Majd eszébe jut.
"AaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaarrrrgggggghhhhhH!"
Jujj, de piszok vagyok. Az már egyszer biztos!


(Fordította: Benő)

Frappáns

- Mi az, elkereített rész a sivatagban?
- Homokozó.

Az apa elhatározza, hogy meglátogatja a

Az apa elhatározza, hogy meglátogatja a kollégiumban lakó fiát. Felül a vonatra, és péntek éjszaka meg is érkezik a kollégiumba. Becsenget, majd amikor egy álmos hang megszólal a kaputelefonba, megkérdezi:
- Itt lakik Kovács János?
- Igen, rakja csak le a kapu elé, majd reggel fellocsoljuk - hangzik a válasz.

Ajándék

Egy nő kéthetes üzleti útra megy Párizsba. A férje kiviszi a repülőtérre, búcsúzkodnak, az asszony megkérdezi:
- Mit hozzak neked, drágám, Párizsból?
- Egy francia kislányt hozhatnál! - vágja rá viccesen a férj. A felesége nem szól erre semmit, megy és felszáll a gépre.
A nő két hét múlva jön haza, a férje várja a reptéren.
- Hogy sikerült az utad?
- Nagyon jól, imádom Párizst!
- És mi van az ajándékommal, amit ígértél?
- Milyen ajándékkal?
- A francia lánnyal.
- Ja, az? Én mindent megtettem, drágám, aztán majd kilenc hónap múlva meglátjuk, hogy kislány lesz-e.

Vaddisznó

Történt egyszer, hogy egy srác felnevelt egy árva vaddisznót. Az állat úgy ragaszkodott a sráchoz, mint egy kutya. Egyszer elmentek vadászni, és a srác lőtt egy vaddisznót. Vitte a vállán. Mögötte ballagott a saját házi-vaddisznója.
Hazafelé tartva találkoztak egy turistacsoportal, akik meglepve kérdezték: mi történik itt? Mire a srác:
- Az egyik vadmalacot lelőttem, a másik megadta magát.

Bölcsesség

Nyugalom a hosszú élet ritka.

Az izraeli miniszterelnök hivatásos

Az izraeli miniszterelnök hivatásos látogatáson jár Washingtonban. Az Egyesült Államok elnöke szeretné megajándékozni vendégét egy gyönyörű limuzinnal.
- Nem, nem fogadhatom el - tiltakozik az izraeli miniszterelnök - tilos ajándékot elfogadnunk!
- Nos, akkor adjon nekem érte mondjuk 5 dollárt, és akkor ez már nem ajándék, hanem kölcsönös üzlet.
A miniszterelnök átad 10 dollárt.
- Jaj, sajnos nem tudok visszaadni - mondja az Amerikai elnök -, nincs nálam a pénztárcám.
- Semmi baj, akkor adjon két limuzint.

- Gyerekek - kérdezi a tanár az irodalomórán

- Gyerekek - kérdezi a tanár az irodalomórán -, hogy hívják azt az írásművet, amelyet csak kigondol valaki, és semmi valóságalapja nincs?
Pistike jelentkezik:
- Adóbevallás!