Az apa nyitogatja a gyerek ellenőrzőjét.
Matek egyes, durr egy pofon.
Olvasás egyes, durr egy pofon.
Ének ötös, durr egy pofon.
A gyerek méltatlankodva így szól:
- De apa, ének ötös, miért kaptam a pofont?
- Mert két egyes után még volt kedved énekelni.
- Széchenyi István sok pénzt költött a Tisza szabályozására.
Egy diák közbeszól:
- Vett volna egy 8.1-es házimozit.
- Zoli, még egy ilyen beszólás, kapsz egy egyest.
- Az magának lesz rossz, tanár úr!
- Az biztos! Mert akkor jövőre is itt fogsz ülni! Nos, egy arisztokrata támogatta a hazát.
- Öcsém, hát az tök gáz.
- Mi az, hogy tök gáz? Tudomány, művészet, történelem...
- Ez is gáz.
- Arany János, Petőfi Sándor, József Attila?
- Az is gáz.
- Hát akkor mi a hélium? Nos, Széchenyi fontos ember volt.
- Apám is fontos ember, fülén van a Bluetooth.
- Zolika, látom nem ismered Széchenyit.
- Miért, rajta van az iwiwen?
- Nos, Széchenyi hihetetlen dolgokat vitt véghez.
- Na, most akkor dobjak hatost golyóval?
- Széchenyiről neveztek el tereket, utcákat.
- Rólam is neveztek el utcát.
- Melyiket?
- Hát a Király utcát. Én vagyok itt a király!
- Zolika, ha még beszólsz, felhívom apádat!
- Király, akkor legalább már ketten pofázunk!
- Zoli, mindjárt olyan pofont kapsz, hogy eléred a buszt!
- Kösz, tanár úr, de én bringával járok.
A tanár hívja az apját.
- Na, most próbálkozik, mint Győzike a logikai játékkal?
- Zolika, itt van apád a kezemben!
- Az apám, hogyhogy?
- Mert megígértem neki, ha mellém áll, átengedlek másodikba!