További viccek:
Két zsíros kenyér versenyzik.Melyik
Két zsíros kenyér versenyzik.
Melyik nyer?
Amelyik be van sózva.
Kívánság
Eltéved a rendőr az erdőben.Hipp-hopp megjelenik előtte az erdő jó tündére:
- Rendőr, te egész életedben mindig szerencsétlen voltál, soha semmi nem sikerült.Kívánj valamit!
- Ööööö, izéé... Jó estét kívánok!
Kísértetkastély
Egyszer a román, a magyar és a cigány azon versenyeztek, hogy ki bír tovább bentmaradni a kísértetkastélyban.
Első nap bemegy a román és éjjel 12-kor hallja, hogy: "Egyik szemem barna, másik szemem kék!" Erre megijed és kiugrik az ablakon.
Masnap ugyanez történik a magyarral is.
Harmadnap a cigány megy be,ő is hallja éjfélkor a kísértetet, erre felszökik és azt mondja: "Ha nem fejezed be, akkor a másik szemed is kék lesz!"
Móricka kérdezi az anyukáját:
Móricka kérdezi az anyukáját:
- Mami, miért van az apunak olyan kevés haj a fején?
- Tudod, kicsim, azért, mert sokat gondolkodik.
- És neked miért olyan hosszú a hajad?
Felhasználó
A felhasználó - rendszergazdák szóhasználatában a júzer - van.
Megkerülhetetlen, ha nem lenne, ki kellene találni, sajnos érte van a számítógép. Miután a rendszergazda reggel kiterelte a rendszereket az ólból, az esti visszaterelésig napjának nagy részét a júzer dominálja: gesztikulál, arca elszínezőik, sír, üvölt, vinnyog, káromkodik, depresszióba esik, migrénes rohamot kap vagy kiújul a keszonbetegsége. Mióta a régi szép nyálcsorgatós mainframe-idők eltűntével az igazi és kevésbé igazi buherátorok bennfentes aranykora is kimúlt, a júzerek is elszaporodtak, mint a nyulak. Kezdetben vala a mainframe, ahol a rendszerprogramozónak nevezett gazdát és a júzert néha alig választotta el több annál, hogy az előbbit kifejezetten a buherálásárt fizették, az utóbbit meg kifejezetten másért.
Ekkor még a júzernek is több tisztelet járt, felhasználónak nevezték és illendően megsüvegelték. Az aranykor természetesen a miniszámítógép beköszöntésével, az on-line korszak hajnalán kezdett leáldozni, mikor a terminálok körül hirtelen nyájas júzerek kezdtek sertepertélni.
Azóta van a gazdáknak olyan érzése, hogy a júzerek intelligenciája állandó - az is az egyik mutatóujjukba szorult - csak a számosságuk növekedett. A júzer hétfejű sárkányként füstöli be az elsőként útjába került, és szakértőnek vélt illetőt, de egy különösen autentikusnak tekintett rendszergazdára vérs**pó piócaként képes rátapadni. A szeánszok során a rendszergazda lefordítja magában a kérdést számára érthető nyelvre. A válasz - annak a reményében, hogy a kérdező gyorsan távozik - rövid, pontos, és érthető.
A baj az, hogy a júzer ilyenkor vérszemet kap, és további kérdéseket tesz fel. Ettől a rendszergazda elveszíti türelmét, és nekiáll a júzert csúnyán összezavarni. Visszakérdez, vagy a továbbra is pontos válaszokat egyre kevésbé érthető technoblablában fogalmazza meg, míg végül a júzer szájából felhangzik a megváltó "értem", majd lógó orral, lealázva és tökéletesen összezavarva elkullog.
A júzer inkább számtalan, mint számos bűnei között a legfőbenjáróbb attrocitás a rendszergazda illendő megsüvegelése helyett a "hi sysop!" megszólítási formula alkalmazása. Hasonló bűn az absztrakciós képesség hiánya, amely az "any key" kétségbeesett keresésében nyilvánul meg, de ez már tíz éve is ősi eposz volt.
Internetes berkekben ismert sztorik a lábpedálként taposott egér és a reklamáció a tönkrement csészetartó miatt (értsd: letört a CD-ROM meghajtó tálcája a kávéscsésze alatt), de keresett már júzer római számokat a billentyűzeten, akart floppyt dugni a nyomtatóba, és állította váltig tanszékvezető egyetemi tanár hogy a "telnet ludens" programja azért felejtette el a jelszavát, mert a magával citált megszeppent egyetemi hallgató megnyomott egy gombot a PC-jén.
A júzer néha hatékonyan old meg nagyon bonyolult feladatokat. Igaz, ilyenkor jobb lett volna, ha bele sem kezd, mert a kár minden egyes alkalommal hatalmas, az általa használt program gyakran üzemképtelenné válik. Ezek azok a kizárólagos alkalmak, amikor a felhasználó hajlandó elismerni, hogy csinált valamit, és a segítséget is azzal indoklással kéri, hogy képtelen visszaállítani az eredeti állapotot. Az eseménysorozat reprodukálása kilátástalan, és gyakran nem csupán irreverzibilisnek látszik a folyamat, hanem ténylegesen is az. A kevesebb mint öt perces ámokfutás gyakran félnapos rendszergazdai munkát indukál.
A felhasználónak halvány fogalma sincs róla, hogy miben rejlik a memória és a merevlemez különbözősége, és melyiket mire, és miért arra használjuk, amire. Kísérletet sem tesz a számítógép hibaüzeneteinek elolvasára, a megértésükről ennek folyományaként már beszélni is felesleges. Amikor felemeli a telefont, úgy kezdi, hogy "nem működik a számítógépem" és inkább többé, mint kevésbé indignálódott. Ez az állítás bármit takarhat (elfelejtett a hálózatba bejelentkezni, vagy megpróbálta, de nem volt sikeres, vagy csak egyszerűen nem találja a Windows-ban a keresett program ikonját, esetleg elfelejtette a monitort, nyomtatót, ad abszurdum magát a számítógépet bekapcsolni), kivéve azt, hogy nem működik a számítógép.
A felhasználó sohasem felejti el a jelszavát, nem töröl le semmit, ilyesmit csak a gép tesz. Ilyenkor egyetlen konszenzusos állítás képzelhető el: csoda történt. Felesleges megmutatni neki, hol a hiba, lévén annak a képe úgyis mindig a vakfoltra esik.
Hittan órán
Hittan órán a plébános úr felteszi a kérdést:
? Gyerekek, látott-e már közületek valaki angyalt?
Jelentkezik egy kisfiú, majd kiesik a padból:
? Én láttam plébános úr!
A plébános úr kételkedik, és rákérdez a gyermekre:
? Hol láttad kisfiam?
? Hát disznótorba voltunk keresztanyáéknál az este, és elég későn jöttünk hazafelé. Egyszer csak a parókia ablakából ereszkedett lefelé egy angyal.
A pap elvörösödött:
? Honnan veszed kisfiam, hogy angyal volt?
? Hát onnan, hogy a plébános úr utána szólt, hogy VIGYÁZZ ANGYALOM, MEG NE ÜSD MAGAD!
Apa és fia beszélgetnek.- Apu, mi a
Apa és fia beszélgetnek.
- Apu, mi a különbség a szerencsétlenség és a katasztrófa között?
- Szerencsétlenség például az, ha a mamád anyukája, ki az én anyósom, beleesik a hídról a folyóba. Ha pedig kimentik, az katasztrófa.
Gyászjelentés
Gyászjelentés egy skót újságból, ahol a gyászhírek egy mondatig ingyen
vannak:
"Szomorú szívvel tudatom, hogy feleségem, Mrs McDonald életének hatvankettedik évében elhalálozott Glasgow-ban, a Campbell street 3 alatt, ahová várom mindazon munkabíró hölgyek jelentkezését, akik 48-as ruhát hordanak és jelentős hozománnyal férjhez mennének egy hatvanöt éves, ám fiatalosan lendületes, tervekkel, ambíciókkal teli emberhez, kinek cipőboltja van a Stewart téren, hol is egyedülálló választék és mérsékelt árak várják továbbra is a tisztelt vásárlóközönséget, vasárnap kivételével mindennap, reggel nyolctól este hatig."





