Kisgyerek kérdi az apját:
Kisgyerek kérdi az apját:
- Apa, engem a gólya hozott ?
- Persze, kisfiam.
- És anyu régen jól nézett ki?
- Persze, kisfiam.
- Akkor miért a gólyát dugtad meg?
Kisgyerek kérdi az apját:
- Apa, engem a gólya hozott ?
- Persze, kisfiam.
- És anyu régen jól nézett ki?
- Persze, kisfiam.
- Akkor miért a gólyát dugtad meg?
Egy sofőr gondolatai buszvezetés közben
5:24
Na megint egy hülyékkel teli nap! Nem tudom, hogy létezik ennyi barom az utcákon. Mindegy ezt a napot is túlélem akár csak az eddigi 10 évben mindet. Ez vénasszony bármikor jövök erre ilyenkor, ez itt áll. Nem tudom hova mehet, de csak egy módon deríthetem ki. Ma végre megállok neki. Hogy örül, végre nem kell gyalogolnia a… hova is? Majd kiderül.
6:02
A temetőbe ment, hát hova máshova? Hogy hálálkodott, hogy megálltam. Meg is értem. Elvégre ez az utolsó lehetősége, hogy az éjjeli kísértésből nyugovóra térjen. Na még egy forduló és jönnek az iskolások.
6:54
Na itt vannak már. Sok neveletlen hülyegyerek, feltolakszik a buszra, és mindig ugyanoda ülnek. Képesek az ülésen is összeveszni. Le se ülnének, ha tudnák mi folyik itt este. Zajosak, hangosak és büdösek. Még szerencse, hogy egy nap csak kétszer kell őket elviselnem. Hopp itt a következő megálló. Na szívassuk őket, kicsit. Most mindenki bemutatja a bérletét. Persze mindenkiébe belekötök, itt ma reggel senki nem fogja jól érezni magát. Engem kivéve. Ezért vezetem én ezt a járatot. Nézd még neki áll feljebb. Pedig tényleg nehéz felismerni szemüveg nélkül. Még visszadumál! Na nem baj. Fogsz te még futni a busz után! Ez a megálló is tele van. Mi lesz itt a következő ötben? Asszem annyira van még a suli. Na már megint fut a busz után, ez a gyerek. Nem fogom megvárni, de neki ez csak akkor derül ki mikor majd orra előtt, bezárom az ajtót. Két legyet egy csapásra. A Mici néni majdnem összeszarta magát mikor rácsengettem.
7:37
Ezek valamit nagyon elrontottak az Ikarus gyárban. Még, hogy kétszáz férőhely. Ha itt nincsenek négyszázan akkor senki sincs.
7:52
Most pihenek kicsit, bedobom a hubit a Karesszal. Jani! Szólj a takarítóknak, hogy vakarják le az ajtóra tapadt utasokat.
8:14
Méghogy iszik vagy vezet! Ezek a rendőrök valamit nagyon elcsesztek. Na délig nyugi lesz, habár…sose lehet tudni. Miért integet ez a szemét? És, akkor megyek ki a buszsávból amikor akarok! Csak ti nem mehettek be oda! Hát a szemtelen k***a anyjukat. Mit hisznek magukról ezek?
11:43
Na végre, jön a kedvenc időszakom, délután négyig nincs megállás. Na jó sokan vannak a megállóban. A busz meg szinte üres. És mi lenne ha… csak egy gombnyomás. Most már nem kell megállnom, a 8-as itt nem áll meg. Mit integettek? Vegyetek szemüveget. Ha már a 6-ost és a 8-ast is keveritek, az már igazán nem az én bajom…
13:02
Úristen már megint tele vagyok. Persze lassan vége a tanításnak. És jeleznek, én jó akarok lenni, és nem állok meg, erre jeleznek. Hát ezeknek segítsek én? De legalább sokan leszállnak. Ja hogy a többiek leférjenek. Ideje tovább menni. Halló! Szólnátok a Mentőknek, egy asszony rosszul lett! Nem tudom szerintem a csengő hangjától. Várj! Valamit pofázik az utas! Igen, mit parancsol? Hogy odazártam a bácsi lábát? Hát miért nem vigyáz jobban? Maga se gondolja, hogy útközben, kinyitom! Hogy álljak meg? Hja kérem a menetidőt tartani kell…
15:49
Lassan vége, komolyan mondom ezek az utasok semmit nem tudnak értékelni. Na végállomás megint. Hogy mit keres itt a nyolcas? Az már nem az én gondom. Rúgjátok ki a diszpécsert ő irányított ide.
19:56
Esti műszak. Veszélyes főleg így pénteken. Ezért van nálam ez a lakat. 10 után megint bezárom magam.
21:34
Na megjött az első páros. Igen kolléga a bérletet. Tudja mit? Magától ezt is elfogadom. Nem, nem azért mert együtt lőttük a ruszkikat donnál. Ejnye! Az az ülés mosva lett. Egyszer valamikor.
22:45
Még egy óra. Úr Isten milyen alakok vannak itt. Mint ha a Star trek egyik űrhajóját vezetném. Habár az inkább ET-re hasonlít, így fekve. Phujj! Hányszor mondtam, hogy az éjjeli járatokra nem kell ablak. A takarítóknak is könnyebb lenne. Hopp, újabb megálló! Mi van néni, ezt komolyan tetszik gondolni? ( mit keres ez ilyenkor kint???). Én oda nem ülnék le …bár ön tudja. Úgy láttam az előző élőformából, hogy volt annak mindene. Igazi szafari. Blaha Lujza tér következik. Hogy ott lakik-e? Nem tudom, de tök mindegy ez csak jött, igazán nem tudom merre vagyunk. Hogy nem nyílik a fülke ajtó? Akkor jó. Pontosan ez volt a szándékom. (Mikor jönnek már az iskolások….!)
23:20
Utolsó megállók. Hát hiányozna, ha nem ezt csinálnám. Segíteni a sok emberen, egész nap lesni kívánságaikat. Minőségi szolgáltatást nyújtunk. Jani! Mosd má’ ki azt összhányt üléseket, holnap megint ezzel a szarral leszek egész nap! Hogy nincs már tisztítószer? Akkor legalább dörzsöld a huzatba. Köszi!
Na viszlát, hétfőn!
A torz kisfiú, akinek se keze, se lába, csak egy fejbõl áll a teste, nagyon boldog, hogy végre karácsony van. Begurul a karácsonyfa alá, és a fogaival széttépi az ajándék csomagolását, majd megszólal:
- A francba, már megint sapka!
Egy néger és egy fehér ember egymás mellett utaznak egy repülõn. A fehér megéhezik és elõvesz egy banánt. Mire a néger:
- Az mi?
- Ez egy banán!
- Ugyan, ez nem banán! Nálunk 3 kilós banánok nõnek!
Elteszi a fehér a banánt, elõvesz egy narancsot. Mire a néger:
- Az mi?
- Ez egy narancs!
- Ugyan, mifelénk strandlabda méretû narancsok nõnek! - dicsekszik a néger.
A fehér elõvesz egy paradicsomot, mire a néger megkérdi:
- Az mi?
- Ez bazdmeg? Ribizli!
Történt egyszer, hogy a hét törpe elhatározta meglesik Hófehérkét a kulcslyukon keresztül mikor átöltözik. Megbeszélik, hogy mivel a kulcslyuk nagyon magasan van, egymás nyakába állnak és kisorsolják ki kerüljön legfölülre.
Odaállnak az ajtóhoz és így is tesznek. A kuka kerül legfölülre és tudósítja a többieknek, hogy Hófehérke éppen mit csinál. Mondja:
- Most leül az ágyra!
- Most lehúzza a szoknyáját!
- Most leveszi a blúzát!
- Most kiengedi a haját!
- Most leveszi a melltartóját!
- Most feláll!
Erre a többi:
- Nekem is, nekem is, nekem is, nekem is...
- Mint mondott Archimédesz, amikor kirakta a Rubik-kockát?
- ???
- Heuréka! Ez egy modern gordiuszi csomó, és olyan egyszerű, mint Kolumbusz tojása.
Szokásos helyzet: Anglia, vidéki országút, kihalt környék, este, vihar, köd, a kocsi lerobban, öreg, lepusztult kastély, szívélyes háziak, vacsora, szállás.
A "vendég" kissé szorongva indul a komornyik után, a kastély egyik elhagyatott szárnyába. Régi páncélok, pókháló, mogorva ősök festményei, bagoly-huhogás. Végül megérkeznek egy kis toronyszobába.
A vendég megnézi a szobát: évszázados falak, múzeumba illő bútorzat, a fickó összeszedi magát, és az időtlennek tűnő komornyikhoz fordul:
- Uram, elnézést, hogy megkérdem, de ebben a szobában nem történt valami szokatlan?
A komornyik viasz-szerű arcára egy kis mosoly ül:
- Uram, ebben a szobában emlékeim szerint legutóbb 43 éve történt szokatlan dolog.
- Éspedig?!
- Napkeltekor valaki élve jött ki a szobából.
- Na fiam, itt van ecset meg festék, menjél és fesd újra az ablakokat.
20 perc múlva jön is a gyerek.
- Apu, apu a keretet is?
Két rendőr beszélget:
- Mit eszel?
- Szendvicset.
- Mivel?
- Mivel éhes vagyok.