Két költöztető egy hatalmas zongorát cipel fel a 10. emeletre. A lift nem működik. Mikor már a 9. emeleten vannak megszólal az egyik:
- Te Józsi, van egy jó meg egy rossz hírem. Melyiket mondjam előbb?
- Na, mondd a jót!
- Már a kilencediken vagyunk.
- És mi a rossz?
- Az, hogy a másik házba kellett volna felvinni a zongorát
- Doktor úr, nekem kettős személyiségem van. Sosem vagyok egyedül, mindig ketten vagyunk.
- Hm... - néz a betegre az orvos. - Kérem, ismételje meg az egészet. De most egyszerre csak az egyikőjük beszéljen.
Gazsiék tönkremennek teljesen, és mindenüket eladják, már csak egy színes tévéjük maradt. Mivel jön a tél, ha nem szereznek pénzt, éhen halnak. A felesége megszólal:
- Té! Hát kirjil má á Kohntul vágy százezret, mer különbén felkopik áz állunk!
- Dé hát az zsidó, uccse fog ádni!
- De há csak próbaljad meg - érvel az asszony, és végül meggyőzi Gazsit. El is megy a Kohnhoz.
- Há instállom, csókolum á kezsit, áz lenne á helyzet, hogy kine 100000 forint a tilre, mer má csak egy színes tévénk márádt.
- Ok, Gazsi, semmi probléma - szól Kohn, és már nyújtja is a 100ezret.
Gazsi nem hisz a szemének. Már menne is ki az ajtón, amikor utána szól a Kohn:
- Várjál csak, Gazsikám. Azt ugye tudod, hogy majd 200ezret kell megadnod?
Gazsi majd összeesik, de nincs más választása, elfogadja. Most már még gyorsabban menne ki, de Kohn folytatja:
- De, kedves Gazsikám, azért kellene valami biztosíték is. Azt mondtad, van egy tévéd - hozd el azt kauciónak.
Gazsi totál kikészül, de nagyon kell a pénz - elrohan haza, és elhozza. De Khon folytatja:
- Drága Gazsikám! Az a helyzet, hogy gondolkoztam, amíg te odahaza voltál, és be kellett látnom, hogy ez még nem elég. Te alkalmi munkákból és segélyből élsz. Nem lehetek biztos, hogy meg tudod-e adni ezt a sok pénzt. De van egy ötletem. Most itthagyod a felét, és a másik 100ezret majd tavasszal megadod, jó?
Gazsi bátortalanul visszaadja a pénzt, majd elbúcsúzik. Hazafelé bandukolván így morfondírozik:
- Hú, bázzeg! Most se pízem, se tévém, és még 100ronggyál lógok a Kohnnák...
Mit keresnek lábnyomok a monitoron?
Mert aszőkenő felakart lépni az interrnetre.
Volt 3 matektestvér:Alfalorenzó, Bétamás és Gammatyi. Elindultak a végtelenben a hatalmas térbeli koordinátarendszerben, hogy elérjék az irracionális számot. Lepihentek 1 hatalmas integráljel árnyékában, elővették az intervallumdobozból a vallumot, ekkor 1 óriási differenciálegyenlet jelent meg és követelte: teljesítsék a Chauci-féle konvergencia kritériumot, különben rájuk engedi a félelmetes trigonometrikus alakú komplex számsort, ami bezárja őket az abszolútértékjel közé. Gammatyi látván, hogy ennek az 1/2-e sem tréfa, előkapta az értékkészletéből a pozitív előjelet, és a Pascal-háromszög tetejéről nyakon transzformálta kvázi 0-vá redukálta a rotációs mozgású determinánst. Végül dimenziós vektorokkal felszerelkezve célba értek: A Mátrixhoz! Azannya világos???
Miért nem adnak a királyoknak soha öt almát?
- Mert a szokás hat alma...
- Pistike, miért ilyen piszkos a kezed?
- Nem a kezem piszkos, tanító néni, hanem a pólóm tiszta!
A medve találkozik a nyuszikával.
- Mit csinálsz nyuszika?
- Elásom ezt az üveg pálinkát, 10 év múlva kiásom, akkor sokat fog érni!
Másnap ugyanitt a rókával találkozik, aki szintén egy gödröt ás.
- Mit csinálsz róka koma?
... - Elásom ezt az EDDA kazettát, 10 év múlva kiásom, akkor sokat fog érni!
Harmadnap a két betemetett kupac mögött egy harmadik kupacot lát a
medve, tetején a vakond énekel tök részegen:
- A köööör közepééén állok...
Kovács bekopogtat az igazgató irodájába, és szerényen eléáll:
- Főnök úr, ma van a 25. évfordulója annak, hogy a cég szolgálatában állok.
Mire a főnök:
- Jól van, akkor most leülhet egy kicsit.
