Rossz nap

Virágcsokorral a kezében belép a férj lakásuk ajtaján. Mielőtt megszólalhatna, a felesége nekitámad:
- Micsoda szörnyű nap! A gyerek egész nap üvöltött, felborította a virágcserepet, tiszta föld lett a szőnyeg, és erre te meg részegen jössz haza!

90 pont

További viccek:

A vidéki papnak sürgõsen el kell utaznia...

A vidéki papnak sürgõsen el kell utaznia egy hétre, de ez idõ alatt sem akarja a gyülekezetét magára hagyni, így hát megkéri rabbi barátját, hogy helyettesítse erre az idõre.
A rabbi húzódozik, hogy õ nem tudja, mit kell csinálni.
- Misét nem kell tartanod, csak gyóntatnod a vétkezõket. Ez sem nagy ügy, gyere be velem a gyóntatószékbe, és nézd meg, hogyan csinálom.
Így is lesz. Jön az elsõ bûnös lélek:
- Vétkeztem atyám, megcsaltam a férjemet!
- Hányszor, lányom?
- Háromszor.
- Lányom, mondj el öt Miatyánkot, és kifelé dobj a perselybe a szegények javára 5 dollárt!
Jön a következõ:
- Paráználkodtam atyám, megcsaltam a férjemet!
- Hányszor?
- Háromszor.
A büntetés ezúttal is öt Miatyánk és 5 dollár adomány.
Ezután a rabbi próbálkozik:
- Vétkeztem atyám, megcsaltam a férjem!
- Hányszor?
- Csak egyszer...
- Akkor lányom menj vissza, mert most akciós áron 5 dollárért háromszor csalhatod meg...

Üzenet

Az elsős Pistikének rögtön az első héten beírja a tanító néni az üzenő füzetébe:
"Kedves Szülők!
Ha megígérik, hogy nem hisznek el mindent, amit a gyerekük mesél otthon az iskoláról, akkor én is ígérem, hogy nem hiszek el mindent, amit a családjáról mesél."

Korea

- Milyen az élet Észak-Koreában?
- Hát... nem panaszkodhatom.

Japán turista megy ki a reptérre....

Japán turista megy ki a reptérre. Egyszercsak a taxit megelõzi egy Honda.
- Á, Honda, nagyon gyors, Japánban készült! - kiált fel a japán.
Mennek tovább, amikor egy Toyota elõzi meg õket.
- Á, Toyota, nagyon gyors, Japánban készült! - kiált fel ismét a japán.
Harmadszorra egy Mitsubishi suhan el mellettük.
- Mitsubishi, nagyon gyors, Japánban készült! - mondja ismét a japán.
A sofõr nem szól semmit, hamarosan kiérnek a reptérre.
- 80.000 forint lesz - mondja a taxis.
- Micsoda? Az nagyon sok - hápog a japán.
- Taxióra, nagyon gyors, Magyarországon készült! - válaszolja a sofõr.

Adomány

- Ma nagyon nagylelkű voltam. - meséli Kovácsné a barátnőjének - Adtam 2000 Forintot egy csóró kéregetőnek.
- És a férjed mit szólt hozzá? - kérdi a barátnő.
- Azt mondta: "Köszönöm".

Vendégek

- Szerintem vendégek jöttek hozzánk - mondja Klári a húgának.
- Miből gondolod? - kérdi Linda.
- Most hallottam a mamát nevetni a papa egyik viccén.

Csak egy Anya?

Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban, a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása.
A nő hezitált, nem tudta, hogyan határozza meg a munkáját.
- Úgy értem, - magyarázta a hivatalnok - van munkája, vagy csak egy...?
- Persze, hogy van munkám! -  csattant fel a nő - Anya vagyok.
- Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó! - hangsúlyozta a hivatalnok.

Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszer csak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban. A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint: "Hivatali Vallató" vagy "Városi Nyilvántartó".
 - Mi a foglalkozása? - kérdezte.
Hogy mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom. Csak úgy kibuktak belőlem a szavak:
- Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.
A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.
- Megkérdezhetem, - kezdte a hivatalnok érdeklődéssel - Pontosan mit csinál ezen a területen?
Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:
- Továbbképző kutatómunkát végzek, laboratóriumban és terepen, (általában úgy mondom, a házban és a házon kívül). A főnökömnek dolgozom, (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már négy elismerést (mind lány). Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz). De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier, és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.'

A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz. Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim: 13, 7 és 3 évesek. Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (a 6 hónapos kisbabát), amint egy új hangmintát tesztelt. Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára! Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya'.
Anyaság! Micsoda nagyszerű karrier! Különösen, ha egy cím is van az ajtón.

Áronkát kérdi a tanító néni:

Áronkát kérdi a tanító néni:
- Mi az apukád, Áronka?
- Beteg.
- Azt kérdeztem, hogy mit csinál?
- Köhög.
- Jó, de mivel foglalkozik?
- Borogatja magát.
- És mit csinál akkor, ha nem beteg, nem köhög, nem borogatja magát?
- Akkor egészséges.