Nagyon jó történet, igaz hosszú de megéri elolvasni!!

Egy ismerősömnek (Árpi) volt egy autója. Szép volt, jó volt (Opel Senator 3.0), neki mégsem volt elég jó. Egy szép napon elhatározta, hogy dögösíteni kell. Elkezdődött a tuning. Először jöttek a szokásos dolgok: szélesebb felni, tök fekete fólia, brutál erősítő stb. Igenám, de ilyenje sokmindenkinek van, így nem lehet kitűnni a tömegből. Na, akkor jött az ötlet: ha Michael Knightnak van, akkor neki is kell, és ezzel elkezdődött KITT-hadművelet. Úgy kezdte, hogy a műszerfal összes szabad helyére kapcsolókat és LED-eket barkácsolt. Ezek nagy részének semmi funkciója nem volt, csakis (szerinte) jól nézett ki. Mások szerint inkább hasonlított Pirx kapitány valamelyik járgányára, de neki tetszett. A legjobb az volt benne, hogy volt 8 kapcsoló, ami sorba volt kötve a gyújtáskapcsolóval. Cselesen ezeket úgy építette be, hogy egy részüket megfordította, tehát az
autót csak egy bizonyos kapcsolóállásnál lehetett indítani. Ennek a lopásgátláson kívül az volt az értelme, hogy szerinte baromi imponáló volt, ahogy kapcsolgatott indulás előtt. "Tod, ahogy a helikopteren, az amcsi filmekben. Mégiscsak komolyabb így a gép, nem?"
Persze eltelt egy-két nap, amíg ezt az állást megtanulta. Addig úgy nézett ki egy inditás, hogy beült, az összes kapcsoló lefelé mutatott. Elkezdte vadul kapcsolgatni, és minden kombinációnál megpróbált indítózni. Minden indítas előtt jött a "Hopp, most megvan, most a jó" szöveg, de általában csak a 4-5-re találta el. Én már rég tudtam a helyes állást, de a marhája képtelen volt megjegyzeni. Persze nem segítettem neki, csak együttérzően bólogattam az anyósülésen. Egyszer megkérdeztem tőle, miért nem írja le. Azt mondta, azt elveszítheti, és akkor könnyen ellopják az autót. Elképzeltem, hogy valaki talál a parkolóban egy cetlit, hogy
"fel-fel-le-fel stb." , és felderül az arca, hogy "Aha, megvan a Senator kódja, elő a pajszert."
Aztán persze szépen lassan megtanulta a kódot, és egy idő után már kezdett unalmas lenni a dolog, ezért újabb furfangos eszközök kellettek. Ekkor jött (őt idézve) "a behatolási és eltulajdonítási kísérletet megakadályozó kompúteres (így, k-val, hosszú ú-val ejtve) rendszer". Én itt már nem akartam beülni mellé, mert tudtam, hogy nem fogom megállni röhögés nélkül. De a hosszas unszolásra ("Nézzed má meg, hogy mit bír a gépsárkány, me ilyet még nem láttá, öcsém") beültem. Az újabb okosság nem volt más, mint egy lepukkant 486-os laptop, amit ráapplikált a riasztóra, egy aktív hangszóró az anyosülés lábterében, plusz valahol hátul egy mágnes egy reed-relével. A hangszóró azért kellett, mert riasztáskor a laptop mindenféle okosságot mondott. Árpi úgy képzelte, hogy ha el is lopják az autót, a riasztó megszólal, és a tolvaj megijed a hangtól, ami ilyeneket mond: "Tolvaj!", "Az autó 15 másodpercen belül leáll!", "A rendszer értesíti a rendőrséget." stb. A mágnes a reed-relével kapcsolta a laptop áramellátását. A baj az volt, hogy úgy
volt megoldva, hogy csak saccra lehetett tudni, hova kell tenni a
mágnest a csomagtartóban, nem volt megjelölve a helye. A másik gond az
volt, hogy akivel íratta a programot, az csak Windowsra tudta megírni,
úgyhogy innentől kezdve így nézett ki az indulás: Árpi körberohant kétszer az autó körül, ellenőrizve, hogy nincs behatolási nyom, távirányítóval kinyitotta az ajtókat, nekem be kellett ülnöm, mert ő elhelyezte a csomagtartóban a mágnest, "Ne haragudj, de ezt még neked sem mutatom meg.", előre jött, beállította a kapcsolókat, indítózott, fülelt, hogy bootol-e a laptop, káromkodott, hátrament, igazított a mágnesen, vissza előre, fülelés, laptop bootol. Iyenkor ülni kellett még egy ideig, mert a Windows még nem indult el, és ha a program nem álló autónál indult el, megszakította a gyújtást. Mivel csak saccra tudtuk, mennyi ideig tart, ücsörögtünk pár percet. Ekkor összegerjedt az autó hifije az aktív hagszóróval, ami borzalmas hangon visított. Elkezdett gyűlni a tömeg a parkolóban (én meg próbáltam úgy tenni, mint akinek semmi köze az egészhez).
Látszott rajtuk, hogy rendszeres nézői a mulatságnak, mert volt, aki rutinosan egyből a mászókára ment fel, hogy lásson a többiek feje felett. Ekkor jött az, hogy elkezdett vonyítani a riasztó, és a hangszóró a lábamnál megszólalt olyan hangon, mint egy vízbefojtott Sokol rádió: "Tolvaj!", "A motor le fog állni." stb. Kezdtek röhögni az emberek (én még kisebbre húztam össze magam). Ő pedig üvölt: "Gerjed, bmeg, összegerjed, k. riasztó, k. laptop, k. programozó!" Itt jött még egy fél perces k-s felsorolás, ordítva természetesen, és a programozó meg az egész mindenség lovakkal és
felmenőkkel történő közösülésére biztatása. Fontolgattam a menekülés lehetőségét, de már túl sokan álltak körülöttünk, és nem voltam benne
biztos, hogy át tudom törni a bámészkodók gyűrűjét. Ő hozzáfogott, hogy gyújtás kikapcsolása, motorháztető felnyitása, laptop lehúzása a riasztóról, riasztó kikapcsolása kulccsal, fenyegető "f**ztnéze?" a tömegnek, matatás a motortérben, csatlakozók pöcögtetése, "Nenyújjáhozzá, öcsisajt!" a közelebb merészkedő kisgyereknek, motorháztető le, beülés, indítózás, várakozás a bootra, szokásos visítás, szerencsére most nem riaszt, indulhatunk. Persze padlógáz, visít a gumi, a tömeg szétrebben, és mi "kottonájdzsó" torzítva, műszerfalrezegtetve üvöltő hangjaira otthagyjuk a parkolóban a tömeget. Főhősünk boldogan húzza ki magát az ülésben, és büszkeségtől sugárzó arccal csak ennyit kérdez: "Na?"
Elgondolkodom, mit is mondhatnék. Például megkérdezhetném, hogy mi van, ha a tolvaj nem rakja helyére a mágnest, és akkor a laptop nem indul el, nem tiltja le a gyújtást, nem óbégat, mint a haldokló rinocérosz, és úgy általában, simán el lehet lopni az autót. Vagy megpendíthetném, hogy a sok szar árából vehetett volna egy rendes riasztót is, de nem szólalok meg, mert az ember úgyis hiába magyarázza egy apának, hogy kockafejű a gyereke, az akkor sem érti meg, ha megáll a sör a kölyök fején...

Thx for [Louis]

Furcsa törvények Montana államból (USA):

- Egy férfi és egy nő csakis misszionárius pózban szeretkezhet.
- Tilos bemutatni olyan filmeket, amelyben bűncselekmény történik.
- Egy feleség nem bonthatja fel a férje levelét.
- Birkák egy autó utasterében csak kísérővel utazhatnak.
- A város határain keresztül tilos labdát átdobni.
- A polgároknak tilos mókás arcokat rajzolni az ablakaik köré.
- Járművek nem közlekedhetnek kerekeikhez kötött jégcsákánnyal.
- Viháncolva tilos a város utcáin sétálni.
- Férjes nőknek tilos vasárnap egyedül horgászniuk. Hajadonoknak minden időben tilos egyedül horgászniuk.

Régi hír a Szovjetúnióból:
Szovjetúnió és Kína határán egy kínai tankokból álló egység megtámadott egy békésen szántogató szovjet traktort. Az viszonozta a tüzet, és miután megsemmisítette az összes ellenséget, visszarepült a bázisra.

Az USA 30-ik elnöke, Calvin Coolidge nem éppen bőbeszédűségéről volt híres. Egyszer egyedül ment a templomba. Amikor visszajött, Grace, a felesége megkérdezte:
- Jó volt a prédikátor?
- Aha - jött a válasz.
- Miről beszélt? - kérdezte a felesége.
- A bűnről.
- És mit mondott a tisztelendő úr?
- Ellenezte.

Ha egy férfi megérint a szavaival, akkor a keze sincs már messze.

Én nem szeretem az uborkát, és nagyon örülök, hogy nem szeretem, mert ha szeretném, akkor megenném, pedig nagyon utálom.

Gyakran mondjuk,hogy "csukd be az ablakot, hideg van odakint". Mindazonáltal az ablak becsukása után továbbra is hideg marad odakint.

Az egyetlen gondolat, ami megbékít a ténnyel, hogy nő vagyok az, hogy így nem fenyeget a veszély, hogy feleségül veszek egyet.

A részegség az, amikor három ember beül egy szobába, megisznak egy- egy üveg Whiskeyt, az egyikük kimegy, a másik kettő pedig megpróbálja kitalálni, hogy melyikük ment ki.

Egy francia hetilap férfiak részére pályázatot hirdetett: "Egy reggelem leírása" címmel. Az első díjat a következő műnek ítélték:
"Felkelek, reggelizem, öltözködöm és indulok haza!"

"Hölgyeim ! Ha már megkedvelték a koffeinmentes kávét és teát, a cukormentes kólát, a nikotinmentes cigarettát, miért nem kedvelik az impotenseket?"

A nőnek jobb, ha szép, mint ha okos, mert egy férfinak még mindig könnyebb nézelődnie, mint gondolkodnia.

Bejött az élelmiszerboltba egy szöszi.
- Kérek egy kék Szofit!
Levettem egy egy nekem szimpatikus darabot a sok közül, és a hölgy elé tettem. A dobozon nagy fekete keretben az állt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. A hölgy felháborodva utasította vissza:
- Nekem ez nem kell, mert ez tüdőrákot okoz!
Padlót fogtam. Hogy valaki ilyen jó helyzetfelismerő legyen! És így lehessen rá hatni! Elhatároztam, hogy olyat mondok, ami alapjaiban rengeti meg a világnézetét, majd elboruló aggyal, de faarccal közöltem vele:
- Sajnos, mind rákot okoz.
Erre ő szintén faarccal:
- Adjon egy másik dobozzal ugyanebből a márkából!
Először azt hittem viccel, de rájöttem hogy nem. Hát, én adtam neki.
- Erre meg az van írva, hogy a terhesség megszakadásához vezethet.
- Ó, az jó, nem vagyok terhes, és így nincs gond. Tüdőrákot mégse szeretnék kapni!
Azt hittem, felkötöm magam, de erőt vettem magamon, végül is a napom szép volt, mert újfent örömöt okoztam egy vásárlónak. De a történetnek itt nincs vége. A hölgy pár nap múlva visszatért, megint kért egy kék Szofit. Rutinos droidkezelőként mindjárt meg is néztem, mi van a dobozon. Az írás imígyen szólt: "A dohányzás csökkenti a spermiumok számát." Gondoltam, ez biztos jó lesz, és oda is adtam. Nézegette, nézegette, közben egy pár embert kiszolgáltam, majd közölte:
- Ez férfi cigi, ez nekem nem jó! Adjon nőit!