A nagy tőzsdeválság idején bemegy egy férfi a brókeréhez és megkérdi:
- Mondd meg nekem őszintén, te nem aggódsz az ügyfeleid pénze miatt?
- Csak nyugalom! - nyugtatja a bróker. - Nem lesz semmi baj. Én például úgy alszom, mint egy kisbaba.
- Olyan nyugodtan?
- Nem egészen. Alszom néhány órát, aztán felébredek és sírok reggelig...

A tőzsdeügynök:
- Külsőleg: Jól öltözött, kedves, felelősségtudatos, magabiztos, élete látszólag vidám, gondtalan és jól szervezett.
- Félelmei: Reggel elkésik a tőzsdéről, és ezért aznap csak másfél milliót keres nettó. Emelni fogja a McDonalds a "sajtbi" esetleg a "hambi" árát is.
- Idézet: (operaelőadás közben, mobilon) - Hogy öt pontot estünk a tőzsdén? Azonnal vásárolj 7 milkáért MOL részvényt!

- Mi lesz Kokóból ha áttér a tőzsdézésre?
- ???
- BUXoló.

Úgy érzi, hogy nem boldogul az új technikával?

Bizony, a világon mindenhol nehézségekkel jár az új kommunikációs alkalmazások bevezetése. Az alábbiakban egy olyan válogatást közlünk, mely eredetileg Wall Street Journalban jelent meg, de azóta e-mailekben küldik egymásnak azok, akik úgy érzik, hogy végre vannak olyanok is, akik még nálunk is kevésbé értenek a modern technikához.
Egy kis önbizalom szerzésére kiváló olvasmány.

A Compaq komolyan fontolgatja, hogy a "Press any key" parancsot "Nyomja meg bármelyik billentyűt") felcseréli a "Press Return key"-re (Nyomja meg a "Return" billentyűt), mert közönségszolgálatukat elárasztották azok a hívások, melyekben a hívó az "Any" (bármilyen) gomb billentyűzeten való hollétéről érdeklődött.

Az AST technikai tanácsadó szolgálatához egy hölgy betelefonált, hogy az egere nehezen vezérelhető, mert valami poros borítása van. A poros borításról kiderült, hogy az az egér műanyag zacskója, amelybe eredetileg becsomagolták.

Egy másik Compaq technikai tanácsadó fogadta azt a hívást, melyben egy férfi panaszkodott arra, hogy a rendszer nem olvassa be a file-jait a szövegszerkesztéshez a régi flopijáról. Az úr, mint kiderült, cimkét ragasztott a lemezre, majd betekerte egy írógépbe és rágépelt.

Egy másik felhasználót megkérték, hogy hibás lemezeiről küldjön be egy
példányt. Néhány nap múlva egy levél érkezett a felhasználótól - a flopik fénymásolatával.

Egy Dell-technikus azt ajánlotta egyik felhasználójuknak, hogy tegye vissza a flopit - amellyel bajlódtak - a meghajtóba és zárja be az ajtót. A telefonáló megkérte a technikust, hogy tartsa a vonalat.
Hamarosan azt lehetett hallani, hogy a telefonáló leteszi a kagylót, keresztülvág a szobán és - becsukja a szoba ajtaját.

Egy másik Dell-felhasználó arra panaszkodott, hogy képtelen elfaxolni bármit is az új gépével. Negyvenpercnyi hibaelhárítási próbálkozás után az ügyfélszolgálatos rájött, hogy a férfi úgy próbált egy lapot elfaxolni, hogy azt a monitor elé tartotta és megnyomta a "Send" (elküld) gombot.

Ugyancsak egy Dell-felhasználó arra hivatkozott, hogy a billentyűzete nem működik. Pedig letisztította: fürdőkádját teleengedte szappanos vízzel és beleáztatta a billentyűzetet, majd minden billentyűt egyesével leszedett és lemosott.

Egy Dell-ügyfélszolgálatos olyan hívást fogadott, melyben a hívó vérben forgó szemekkel közölte vele, hogy a számítógépe rossznak és betegnek nevezte. Az ügyfélszolgálatos megmagyarázta, hogy a gép "Bad command" (rossz parancs) és "Invalid" (érvénytelen, más fordításban beteg, rokkant) válaszait nem szabad személyeskedésnek venni.

Egy összezavarodott hívő az IBM-nek telefonált, mert nem tudta kinyomtatni a dokumentumát. Azt mondta a technikusnak, hogy a számítógép azt mondja: "nem találja a printert". A felhasználó erre megpróbálta a képernyőt a printerrel szembeállítani, de a gép még mindig azt üzente, hogy "nem látja a nyomtatót".

A Dell Computer Tech Supportnál egy felbőszült hívő azt állította, hogy nem képes Dell számítógépet bekapcsolni. Miután megbizonyosodtak róla, hogy a gép be volt dugva a konnektorba, a technikus megkérdezte, hogy mi történik, ha benyomja a "Power" gombot. Erre a dühödt hölgy azt válaszolta: "Csak nyomom, nyomom ezt a lábpedált, és semmi sem történik."
A lábpedálról kiderült, hogy az az egér.

A Compaq ügyfélszolgálatához betelefonált egy hölgy azzal, hogy a vadonatúj gépe nem működik. A ügyfél elmondta, hogy kicsomagolta a gépet, bedugta a konnektorba, de 20 perc után még mindig nem történt semmi. Mikor megkérdezték, hogy mi történt, mikor benyomta a "Power" gombot, megkérdezte: miféle "Power" gombot?!

Egy IBM-ügyfélnek problémái voltak egy program telepítésével és hívta az ügyfélszolgálatot. Betettem az első lemezt, és rendben volt. Azt írta ki, hogy tegyem be a másodikat, de ezzel már volt némi probléma. Aztán amikor azt írta ki, hogy tegyem be a harmadikat, az meg csak bele sem ment." Az ügyfél nem jött rá, hogy a "Tegye be a 2. lemezt" utasítás egyben azt is jelentette, hogy előbb vegye ki az elsőt...

Igaz történet a Novell NetWire rendszergazdájától:
Hívó: Helló, ez az ügyfélszolgálat?
Technikus: Igen, segíthetek?
Hívó: A pohártartó a PC-men eltört és még garanciás. Hogy lehet megcsináltatni?
Technikus: Elnézést, pohártartót mondott?
Hívó: Igen, a számítógép elülső részéhez van erősítve.
Technikus: Elnézést, ha nem egészen értem, de ezt valami akció során kapta, esetleg egy kiállításon?
Hívó: Nem, a géppel együtt jött. Nem tudok semmiféle akcióról. Az van rajta, hogy "4X".
Ezen a ponton a technikus elnémította a telefont, mert nem bírta tovább nevetés nélkül. Az ügyfél a CD-meghajtó dobozkáját használta pohártartónak.

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- Mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.
- Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász.
A piackutató itt közbevág:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
- És azután? – kérdezi a halász.
- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan iranyíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor mar milliókat kereshetne.
- Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.
- Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.
- És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember. – Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatna a városi rohanó életformát, és egy távoleső faluba költözhetne.
- És azután mi lenne? – kérdezi a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forroság idején lepihenni, együtt vacsorazni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.

Ez a levél először 1762. május 4-én jelent meg az interneten. A feladója teljesen ismeretlen. A tartalma is az volt, akkor még. Ma már tudjuk. Ez a levél egy balsors-kreáló e-mail. Aki megkapja és továbbküldi, garantáltan rosszul fogja érezni magát.

1762. május 4-én, rögtön megjelenése után Jean-Pierre Belmont francia szakács továbbküldte, mert nem értette a magyar szöveget.
Azonnal meghalt.

A tolmács szerencsére megértette, ezért nem is küldte tovább. Másnap talált egy elsüllyedt kincseshajót a kerti medencéjében.

1848. március 15-én, miután felkelt, egy Petőfi Sándor nevezetű magyar költő továbbküldte egy barátjának. Ezután már csak találgatások vannak hollétéről.

1933. január elsején Philip Grant amerikai tőzsdemágnás újévi üdvözlet gyanánt elküldte az anyósának. Pár hónappal később kitört a gazdasági világválság, ezért öngyilkos lett.

1947. november 27-én Peng Xiao szerzetes a végső megvilágosodás előtti utolsó üzenetéhez a világnak csatolta ezt a levelet. Ezután meghalt, és örökre kizáródott a reinkarnációs körforgásból.

Na, ezek után ha el mered küldeni bárkinek ezt a levelet, tutira rád zuhan egy zongora. Tehát ne tedd!