- Pistike, mondj egy téli gyümölcsöt!
- Síparadicsom.

Pistike az állatkertben sétál a mamájával. Hallják, amint az egyik fülemüle különösen szépen énekel.
- Ugye, kisfiam, szeretnél te is olyan szépen énekelni, mint a fülemüle?
- Nem, anyu, én inkább olyan messzire szeretnék köpni, mint a láma.

Iskolában:
A tanárnő bemutatja az emberi reakciók fokozatait.
Felhív egy számot, és megkérdezi:
-Halló, Kovács lakás?
-Nem,-jön a válasz- ön biztosan félretárcsázott.
-Gyerekek, ez az első fokozat, az udvarias-mondja a tanárnő.
Majd újra tárcsáz, újrakérdezi:
-Már mondtam, hogy nem- válaszol a hívott, és lecsapja a kagylót.
-Gyerekek, ez a második fokozat, az ingerült-mondja a tanárnő.
Majd újra tárcsáz, újrakérdezi:
-Menjen a .... maga ....,-jön a válasz.
-Gyerekek, ez az utolsó fokozat, az agresszív-mondja a tanárnő.
Móricka jelentkezik, hogy még tud egy fokozatot.
A tanárnő oda is engedi, és tárcsáz.
Móricka megszólal:
-Halló, Kovács Pistike vagyok, jött üzenetem?

Apa benyit a négyéves Pistike szobájába, és örömmel újságolja:
- Kisfiam! Itt járt egy tündér, és hozott nekünk egy gyönyörű kisbabát. Ott fekszik anya ágyában, nem akarod megnézni?
- Nem, kösz. - feleli Pistike. - Kisbabát láttam már eleget, de ha előbb szólsz, a tüdért megnéztem volna.

- Gyerekek, ki tud nekem mondani egy nagy folyót? - kérdezi a tanító néni.
Pistike jelentkezik:
- A Volga!
- Jól van, Pistike! Ki tud másikat?
- A Nílus! - kiáltja Jancsika.
- Ügyes vagy. Tud-e még egyet valaki?
Móricka jelentkezik, aztán mikor felszólítják, kimegy a tanító nénihez és odasúgja a fülébe:
- A Duna.
- És ezt miért suttogva mondtad? - csodálkozik a tanító néni.
- Azért mert apukám azt mondta, hogy arról, ami nálunk folyik, csak suttogva lehet beszélni.

Pistike megszólít egy kislányt az utcán:
- Hé, kislány, cukor ment a szemedbe?
- Miért? - kérdezi a kislány.
- Hát, mert olyan édesen nézel ki!