A nyári szünetben Móricka felmegy játszani Pistikéhez, azok 10. emeleti lakásába. Délután hazajönnek Pistike szülei és kérdezik a gyereküket:
- Pistike, mit csináltatok Mórickával?
- Versenyeztünk, hogy melyikünk mer messzebbre kihajolni az ablakomból!
- És hol van Móricka?
- Ő nyert.
Nyelvtan órán a tanár:
- Móricka! Mondj egy óhajtó mondatot!
- Úgy megd...nám a tanító nénit.
Tanár: - Kifelé a teremből!!!
Móricka elindul kifelé...
Tanár: - Nem te! A többiek!
- Móricka, miért van össze-vissza vágva az arcod?
- Tetszik tudni, vendégségben voltunk.
- És? Megvertek?
- Nem, késsel, villával kellett enni.
Az utcán két ember verekszik, és egy kicsit odébb Móricka rettenetesen bõg. Egy arrajáró nõ megkérdezi Mórickát:
- Miért sírsz, kisfiú?
- Mert verik az apámat.
- Hát melyikük az apád?
- Épp azon verekszenek.
Móricka egy nap kék zöld foltokkal beállít az iskolába. A tanító néni megkérdi:
- Mi történt veled Móricka?
- Tegnap zajt hallottam anyuék hálószobájából. Odamentem az ajtóhoz és azt hallottam, hogy apu azt kiabálja egyfolytában, hogy elmegyek, elmegyek.
- De hát ez nem indok!!! - mondja a tanító néni.
- De én bementem elköszönni...
Április 1-én Móricka felhívja az anyukáját:
- Anyu, gyere gyorsan haza, a szobalányon egy idegen bácsi fekszik meztelenül!
Az anya persze szalad haza, és ahogy belép az ajtón, feldúltan, Móricka vigyorogva mondja neki:
- Hehe, anyu, ez csak áprilisi tréfa volt! Nem is egy idegen az a bácsi, hanem az apu!
