Állatbarát
Pár évvel ezelőtt barátaimmal mentünk le Nyíregyháza külvárosába egy akkor éppen frissen nyílt sózrakozóhely Grand Opening-jére. Mivel a parkoló tele volt, hosszas körözés után úgy döntöttünk, hogy a kicsit arrébb levő lakóházak között találunk parkolásra alkalmas helyet. Buli után kora hajnalban kissé befűszerezve indultunk haza. A kocsi egy kisebb lejtőt követő huppanó előtt állt egy családi ház előtt. Beültünk mind a négyen, tolattunk is volna felfele a szegény opel kadettal, de a huppanóval nem nagyon bírt a német gépezet. Erre Feri haverom "designated driver" egy nagy gázfröccsel felpörgette a motort, hirtelen kuplunggal megindult a kocsi hátrafelé. A huppanó után pedig kissé későn fékezve egy tompa pukkanás utan megálltunk. Holt csend. Mindenki kiszáll, nézzük minek mentünk neki. A kocsi lökhárítója véres, állati szőrnek kinéző valami van rajta. Erre az Gabi megpillantotta a feltételezett áldozatot: a labdarózsa bokor mögött egy macska feküdt kinyúlva. Hosszas tanakodás után, kivizsgálva a helyzetet úgy döntöttünk, hogy ne szenvedjen a szegény jószág, agyonütjük egy csavarkulccsal. Meg is történt a dolog. Visszafelé csendben gyászolva vezettünk hazáig. Másnap rendőr kopogtat Ferike ajtaján.
Rendőr: Állatkínzás gyanújával feljelentés érkezett Ön ellen!
Feri: Hát, igaz ami igaz, tegnap elütöttem egy macskát de véletlen baleset volt. Szegényt agyon is ütöttük, hogy ne szenvedjen!
Rendőr: Szemtanúnk, Rozi néni, aki az egészet végignézte a kisudvarról, azt állítja hogy Önök elütötték az egyik macskáját tolatva, majd a másikat - amelyik békésen aludt a bokor alatt - agyonverték a csavarkulccsal...
