Öreg cimborák beszélgetnek, kérdi az egyik:
- Te Lajos! Igaz, hogy idén lesz az asszonnyal a harmincadik házassági évfordulótok?
- Pontosan.
- Megleped valamivel?
- Hogyne! A tizenötödik évfordulónkon elvittem az Alpokba egy kis erdei házba. Gyönyörű napokat töltöttünk együtt. Azt hiszem, most elmegyek érte és hazahozom...
Tizenegyedik nap.
Mikor a sötétség kitisztul és én kiérek az alagútból, feltűnt, hogy meg sem vagyok sérülve. Aztán mégiscsak. Lehetséges. Ezért még valaki megfi...
Meghaltam.
Persze egy igazi operátor ezt nem halálként könyveli el, hanem egy kiadós otthon töltött szabadságként. Öt másodperccel később megkapom azt a csekély 15KV-ot a tüdőcsúcsom környékére. (Ezek a kórházi fiúk aztán tudják, mi a buli!)
A POKOLI OPERÁTOR ÉLETBEN VAN!
Három héttel később, mikor már le tudok ülni a fenekemre, visszatérek a konzolhoz. A pihenés jót tett nekem, egyszerűen *nagyszerűen* érzem magam.
Bepótolom lemaradásomat a posták terén, majd értesítem a diákokat, hogy visszatértem, úgy, hogy egy jelzés nélküli karbantartási leállást hajtok végre azzal, hogy belerúgok a reset gombba. (Ezt igazán szeretik).
Felcsapom a mára rendelt kifogást. "Globális felmelegedés" IGEN IGEN IGEN!!
Micsoda fogadtatás!
Hónap vége van, amikor általában az automatikus, levélben figyelmeztető programok elkezdenek csipogni a gazdáiknak. Emiatt visszaállítom a rendszeridőt négy nappal, hogy csend legyen, aztán lecserélem a printerben lévő friss szalagot egy három évesre, amiben lyukak vannak.
Végignézem a saját csigapostámat, és megnézem a Pokoli Operátorok havilapját, a "kill -9"-et, és végigolvasgatom a cikkeket. Van itt egy kis aranyos arról, hogy miként tegyük az OS/2-t lassúvá, unalmassá, de ez nekem tisztára úgy néz ki mint az OS/2 saját installációs utasításai...Na, de sebaj. Átlapozok a PokOp varázsló rovathoz, hogy leadták-e a cikkeimet.
Mindegyik itt van! Még az is, amelyikben arról a C fordítóról írok, amelyik véletlenszerűen sorokat töröl a forráskódból.
A telefon csöng.
"A PC-m képernyője elsötétült!!"
"A hálózati kábel," mondom neki.
"Nem lehet, azt már megnéztem. Mikor bekapcsolom, nem csinál semmit!"
"A hálózati kábel," mondom neki.
"Nem, azt már leellenőriztem, és rendben van. De a billentyűzeten nem villannak fel a fények, meg máshol sem."
"A hálózati kábel," mondom neki.
"Ó, most veszem észre a kábel nincs jól bedugva!"
"A hálózati?" kérdem.
"Igen... bocsánat."
"Sebaj. Legalább rendesen működik?"
"Igen, azt hiszem. És sajnálom, MAGÁNAK volt igaza végig!"
"Persze, mostanában rengeteg ilyen hibával találkozunk, a globális felmelegedés miatt. Véletlenszerűen hőtágulást okoz ugyanis, és ez a szilárd halmazállapotú tárgyakban hőindukált mozgást eredményezhet."
Gondosan figyelek. Semmi. Más szóval: >BUTA MÓD BEKAPCS<
"Bár ezt véglegesen meg tudja javítani." mondom neki.
"Igen, És hogyan?"
"Egyszerűen csak sót kell kicsapni a fém érintkezőkön."
"Ó!" (A BUTA MÓD egyre keményebben érvényesül).
"Csak annyit kell tennie, hogy egy kis folyékony ásványi anyagot kell rá juttatnia. Van magánál oldott ásványi só ugye?"
"Ó, nincsen."
"Oké, sebaj. Csak vegye be azt a kábelt a szájába, ami a PC-be megy és nyalogassa meg. De ne felejtse el megpucolni, hogy ne nyeljen szennyeződést. És a monitort kapcsolja ki!
"Oké, csinálom."
>Fzzzt< >clunk!<
Hallom, ahogy a hallgató a földre esik.
Kár beléjük a szabad kapacitás...
(Fordította: Benő)
Két rendőr sétál az állatkertben. Kérdezi az egyik a másiktól:
- Milyen állat az a nagy ormányos?
- Az egy elefánt.
- És ez a púpos hátú?
- Az egy teve.
- Hát ez az alacsony, csíkos?
- Az egy gyalogátkelőhely.
Az 1960-as években a NASA az űrprogramja során hatalmas problémával találta szembe magát: a golyóstoll, működési elvéből következően nem működik a súlytalanság állapotában, így az űrben nem tudnak írni.
Beindítottak egy programot, amely során mintegy 1 millió dolláros költséggel sikerült is egy tökéletesen működő példányt elkészíteniük.
A szovjetek eközben ugyanezen problémával találkoztak. Rövid tanakodás után úgy döntöttek, hogy az űrben inkább ceruzát használnak.
Anyuka vitatkozik a kislányával, aki nem akarja megenni az ebédet:
- Mit gondolsz, mi történik azokkal, akik nem eszik meg azt, amit eléjük raknak?
- Vékonyak maradnak, topmodellek lesznek és hülyére keresik magukat.
Az anyóst kórházba szállítják egy szívroham után. A doktor mondja a férjnek:
- Sajnos csak rossz hírekkel tudok szolgálni!
- Istenem! Túléli?
- Jean!
- Tessék, uram!
- Köszönöm!
Csernobili nő a selyem teszten:
- Egyik lábamat borotváltam ez bizony érdes.
- A másikat Veet-tel szőrtelenítettem ez bizony sima.
- A harmadikat gyantáztam...
Egy fickó moziba megy, és meglepetten tapasztalja, hogy melette egy kutya ül. A kutya elmélyülten nézi a filmet, a vidám jeleneteknél nevet, a szomorúaknál sírva fakad. Elõadás után kíváncsian kíséri a hazafelé tartó kutyát. A kutya bemegy egy házba, ahol egy nõ már várja.
- Magáé ez a kutya? - szólítja meg a nõt.
- Igen, miért?
- Ez fantasztikus, melettem ült a moziban és nézte a filmet. A vidám jeleneteknél nevetett, a szomorúaknál sírva fakadt.
- Mit láttak?
- A háború és békét.
- Hát ez nagyon furcsa, nem is értem, hogy lehet... - mondja a gazda.
- Ugye? Maga is csodálkozik?
- Hát persze. Hiszen amikor a könyvet olvasta, azt végig nagyon unta...
