Nyaral a színésznő, amikor eléri a végzet: foggyökér gyulladást kap. Orvos nincs a kis faluban, ezért hívják hát a falusi borbélyt, aki piócával gyógyít. A kis állatot rátapasztja a művésznő ínyére. A borbély megilletődöttségében bókolni akar a szép színésznőnek, ezért mókásan így szól a piócához:
- Na, öregem, ez már ugye jobban ízlik, mint tegnap a polgármester úr aranyere, mi?
A főnök megtudja, hogy az egyik beosztottjának meghalt az anyósa. Részvéttel szólítja meg:
- István, ha gondolja, hamarabb hazamehet a temetésre...
- Ugyan főnök, előbb a munka, aztán a szórakozás!
Szondi vásárláskor egy százdukátos aranytallérral fizetett, mire az
eladó megkérdezte tőle:
- Jó uram, apród nincs?
Egy család új hűtőszekrényt vett. A régit kitették a ház elé, és ráírták: “Akinek kell, ingyen elviheti.”
A kiselejtezett hűtő még három nap múlva is ott állt, senki rá sem nézett. A férj ekkor gondolt egyet, és kicserélte rajta a feliratot: “Eladó 20.000 forintért.”
Még aznap éjjel ellopták.
A háborúban nem az a cél, hogy meghaljunk a hazánkért. Hanem az, hogy a másik hülye haljon meg az övéért!
- Mit csinál az űrhajós, ha megszomjazik?
- Űrkutatás.
Egy férfi kificamítja a lábát, ami bedagad és szörnyen fáj. Kihívja az orvosát, aki megvizsgálja és melegvizes borogatást ír elő neki.
Emberünk borogatja, de a fájdalom egyre növekszik. Amikor már kezd beleőrülni a fájdalomba, a házvezetőnője azt javasolja, hogy hideg vízzel borogassa.
Csodák csodája, ez használ, a fájdalom elmúlik.
A férfi ekor felhívja az orvost:
- Doktor úr, milyen orvos maga?! Melegvizes borogatást javasolt, amitől csak rosszabb lett, míg a házvezetőnőm hidegvizes borogatására teljesen elmúlt a fájdalom!
A doktor elgondolkodva:
- Érdekes, pedig nekem is a házvezetőnőm javasolta...
Anasztázia grófnõ a fürdõszobában tartózkodik, amikor belép az inas.
- Na, de Jean - mondja a grófnõ -, miért nem kopog, mielõtt bejön? Mi van ha éppen nem vagyok felöltözve...
- Az ki van zárva, méltóságos asszony, mielõtt én belépek, elõbb mindig belesek a kulcslyukon.
Egy egyetemista srác meghívja ebédre az anyját az albérletbe, ahol lakik. Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet.
Amikor vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük mint egyszerű szobatársi kapcsolat.
A srác szinte olvas anyja gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon semmi, mi csak lakótársak vagyunk!
Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy biztos legyek benne.
Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet:
"Kedves Anya!
Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst merőkanalat a lakásunkból, és azt sem mondom hogy nem te voltál. De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza:
"Kedves Fiam!
Nem mondom, hogy te lefeküdnél azzal a lánnyal, de azt sem mondom hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor mostanra már régen megtalálta volna azt a merőkanalat.
Anyád"
