Mórickát fenyíti a tanárnõ:
Mórickát fenyíti a tanárnõ:
- Mondtam, hogy ne hintázz a széken! Nincs füled?
- De van, csak azon nem tudok hintázni!
További viccek:
Az asszony megharagszik a papagájára és
Az asszony megharagszik a papagájára és beteszi ahülytőbe. Egy perc mulva kinyitja azajtót és szól a papagájnak hogy jöjjönki. Mire a papagáj:
én nem papagáj, hanempingvin vagyok.
Hegedű
A kisfiú hegedülni tanul otthon a nagyszobában. Ahogy meghallja a hamis hangokat, a család kutyája elkezd vonyítani. A családfő, aki éppen újságot próbál olvasni, egy ideig tűri a hangzavart, majd lecsapja az újságját és felkiált:
- Az Isten szerelmére, nem játszanál valami olyat, amit ez rohadt dög még nem ismer?
Só
Ebédelnek a fiatal házasok. Az ifjú férj hősiesen kanalazza az ételt, a fiatalasszony pedig talán azért is, hogy elterelje a figyelmét az ételről, állandóan csacsog.
- Tudományos cikkeket olvastam a napokban, amelyekben az orvosok azt írják, hogy egy felnőtt ember három-négy kiló sót eszik meg évente.
A férj felnéz, megáll a kezében a kanál.
- De nem egyszerre!
Kinek az öccse?
A rendőr utazik a vonaton. Odamegy hozzá a kalauz, és miután lekezelte a jegyét, gondolta, kicsit megvicceli. Feltesz neki egy kérdést:
- Ki az? Az apám fia, és nem én vagyok?
- Nem tudom.
- Az öcsém, te hülye!
A rendőr megérkezik a munkahelyére, és kérdezi a társát:
- Ki az? Az apám fia, és nem én vagyok?
- Nem tudom.
- Hát a kalauz öccse, te hülye!
Szerető és feleség
Látod ott azt a két nőt? A fekete hajú a felségem, a szőke meg a szeretőm!
- Érdekes nekem is, csak pont fordítva!
Bölcs mondás
Az egyetlen, ami a boldogság és köztem áll, az a valóság.
Rettenthetetlen
Az öregedő idomár menedzsere szeretné eladni a produkciót a cirkuszigazgatónak. A bemutató közben végig lelkesen magyaráz:
- Most figyeljen! Egyedülálló világszám következik.
Az idomár bedugja a karját az oroszlán torkába. Ezért a mutatványért a szakmában azelőtt Rettenthetetlen Joe-nak hívták.
- Azelőtt? És most? - kérdezi az igazgató.
- Mostanában Félkarú Joe-nak!
Irigység
Két atyafi kapatosan tántorog a hosszú dülőúton hazafelé, amikor pillantásuk az előttük baktató lovas szekérre esik.
- De irigylem én ezeket a lovakat, komám -sóhajt az egyik.
- Ugyan miért?
- Mert négykézláb mehetnek haza.
