Lagziban Juliska néni a boldogságtól sugárzik, és elérzékenyülve mondja az ifjú párnak:
- Drága gyerekeim! Azt kívánom, úgy süssön rátok a boldogság fényes napja, ahogy annak idején apátokra és rám sütött!
Józsi bácsi a bajusza alatt morogja:
- Na, gyerekeim, akkor ti sem fogtok napszúrást kapni!
- Mi lesz, ha Aladdin tonicot tölt az olajlámpájába?
- ???
- Dzsinn-tonic.
Földrajzórán kérdezi a tanár Mórickától:
- Na, fiam hol található a Holt-tenger?
Móricka csak áll némán.
- Nos, halljuk!
- Tanár úr, halottakról vagy jót, vagy semmit.
-Móricka mondj egy téli gyümölcsöt.
-Síparadicsom.
Megy a kalapárus az erdõben, elfárad, leül egy fa alá pihenni. Elalszik, és mikor felébred, látja az összes kalap eltûnt. Nézi, hova tûnhettek, felnéz a fára, tele van majommal.
Minden majom fején egy kalap. Gondolkodik hogy szerezze vissza a kalapokat. Leveszi a kalapját, erre minden majom leveszi a kalapot a fejérõl. Megvakarja a fejét, minden majom megvakarja a fejét, ledobja a kalapját a földre, erre minden majom ledobja a kalapját a földre.
30 évvel késõbb, a kalapárus unokája szintén kalapárus lett. Egyszer ment egy erdõn át, amikor nagyon elfáradt, leült egy fa tövébe, elaludt. Mikor felébredt, látja minden kalap eltûnt. Felnéz a fára, tele majommal, mindegyik majom fején egy kalap, eszébe jutott mit mesélt a nagyapja.
Leveszi a kalapját, erre minden majom leveszi a kalapját, megvakarja a fejét, erre minden majom megvakarja a fejét. Ledobja a kalapot a földre, egyik majom sem dobja le. Lemászik a majom aki a legalacsonyabb ágon volt, odamegy a kalapárushoz, és jól kiröhögi:.
- Mit gondolsz, csak neked van nagyapád?
- Mit tettek a jobbágyok régen, ha templomot akartak a szántó közepére?
- Keresztet vetettek.
Nem vagy komplett idióta, ahhoz még néhány rész hiányzik!
Erősen elázva, éjszaka megy haza aszékely, s tünődik, hogy hogyan menjen be, hogy meg ne tudják a szomszédok. Hirtelen ötlettel bekiált az ablakon:
- Itthon van-e a gazda?
Röstelli ám erősen az asszony, hogy nincs otthon ilyenkor az ura, s azt mondja:
- Itthon van hát...!
Eltátja a száját odakint a székely:
- Akkor tán mégse az vagyok, akinek gondoltam magam...
- Milyen ige a "ver"? Cselekvő vagy szenvedő? - kérdezi a tanár úr Pistikétől.
- A tanár úrnak cselekvő, nekem pedig szenvedő...
