Kijön egy ember a templomból, és látja, hogy az út szélén egy koldus kéreget. Ad neki 100 forintot.
- Az Isten áldja meg magát, majd imádkozni fogok az Ön beteg anyósáért. Az én imámnak foganatja van. Egyszer elfelejtettem imádkozni, mert éppen berúgtam, és másnapra meg is halt szegény!
- No, itt van még egy százas barátom, aztán rúgjon be megint!
Egy ember egyszer elmondta a fiának a hosszú élet titkát: minden reggel meg kell szórni egy kis puskaporral a kukoricapelyhet, amit reggelire eszik. A fiú ezt folyamatosan csinálta, és 93 éves koráig élt.
Mikor meghalt, 14 gyermeket, 28 unokát, 35 dédunokát hagyott hátra, és egy 15 láb átmérőjű lyukat a krematórium falában...
Egy szőke nő panaszkodik a barátnőjének, hogy milyen szörnyű napja volt a munkahelyén, mert a főnöke szívrohamot kapott és meghalt.
- És te mit csináltál? - kérdezi a barátnő.
- Semmit sem tehettem. A főnököm egyre azt hajtogatta, hogy hívjam a 112-t, de a telefonszám végét már nem mondta meg.
- Mi lesz a Piroska, és az Anna kereszteződéséből?
- ???
- Piros kanna.
A tengerész levelet ír a feleségének:
- Időben fejezd be a nagytakarítást, mert a következő három hétben úgyis csak a plafont fogod látni.
Vannak élőlények, amelyek kifejezetten a mi bosszantásunkra
jöttek a világra. Ilyen például a szúnyog és a szomszéd. A két
élőlény között az a különbség, hogy a szúnyogot könnyebben
agyon lehet csapni.
A szomszédot arról lehet felismerni, hogy a szomszédunkban lakik. Ha elköltözik, akkor már nem szomszéd, hanem ugyanolyan normális ember, mint a többi hülye, akik körülöttünk lökdösődnek a világban.
A szomszéd neveléséhez nagyon kevesen értenek. A szomszéd nevelését a legtöbben a "kihívom a rendőrséget, te állat, ha nem hagyod abba!" nevezetű pedagógiai módszerrel kezdik, és a baleseti sebészeten végzik.
Pedagógiai szempontból a szomszéd olyan, mint a szúnyogállat: nem lehet szóbeli meggyőzéssel átnevelni.
Tegyük fel, szomszédunkat udvariasan megállítjuk az utcán. Először megkérdezzük, hogy hogy tetszik lenni, mert mi finom emberek vagyunk, nem olyan baromállat, mint ez az éjszakai bölény. Aztán szépen megkérjük, hogy este tíz óra után, ha lehetséges, halkabban ordítson, mert lehet, hogy a környéken valaki aludni akar. Erre ő felháborodik és azt üvölti, hogy ő sohasem ordít. Egyébként is kikéri magának azt a pimaszságot, amellyel beleszólunk a családi magánéletébe.
Ezek után, ha a betonrepesztő televíziózgatására célozgatunk, akkor ez a bőrpatkány kijelenti, hogy nincs is tévéje. A tetőantennát csak azért rakta fel, hogy arra szálljanak a fecskék, ha jönnek Afrikából. Merthogy állatbarát. Szerintünk is, de barát nélkül.
A szomszéd átnevelésének egyetlen hatásos módszere van: a saját fegyverével kell legyőzni. Mi is ezt csináltuk. Este családtagjaimmal kinyitottuk az ablakokat és a következő felszólító mondatokat üvöltöttük egymásnak:
1. Már megint nem mostad el a poharat magad után te átkozott!
2. Megöllek!
3. Én öllek meg téged!
4. Az anyád inkább egy borjút szült volna!
5. A te anyád!
6. A te anyád!
És folytattuk ezzel a színes magyar szókészlettel hajnalig. Amikor berekedtünk, felhangosítottuk a televíziót olyan hangerőre, hogy földrengést jeleztek Nagykanizsán.
Mondhatom, ez jó kis lecke volt a mi üvöltő denevérünk számára! Most aztán megtapasztalhatta, hogy mi az, ha valakinek a szomszédja elmebeteg! Pedagógiai zsenialitásom, mint mindig, most is győzött! Másnap este a szomszédunknak a hangját se hallottuk! És azóta is csendesek az éjszakák itt az elmegyógyintézetben...
Egy angol turista egy Szlovák hotelban a 222-es szobát kapja. Telefonon rendel két rumot:
"Two rums to room two two two."
A recepciós erre:
"Tram ta rara tram ta ta.." és letette a telefont.
Feleség modja az urának:
- Rosszul választottál feleséget, mert én átlátok az összes praktikádon. Neked egy nálam butább nõt kellett volna választanod!
- Hát azt hiszed, találtam?
A csiga és a teknősbéka karamboloznak az erdőben. Egyetlen szemtanú van csak ennek az esetnek, a lajhár, aki éppen a helyszín közelében himbálózott a fán. A rendőrőrsön faggatják a lajhárt, mit látott a szörnyű balesetből. A lajhár a következőt vallja:
- Nem emlékszem szinte semmire, nagyon gyorsan történt!
