- Két rendőr szolgálatban meglátnak egy piros lámpás házat. Azt
mondja az egyik.
- Te ez egy baromi jó hely. Képzeld, lehet kajálni, piálni, szeretkezni és a végen kifelé még egy ötezrest is a zsebedbe dugnak.
- Na ne mond! Honnan tudod te mindezt?
- Hát az asszony mesélte.
Három férfi utazik autóval, balesetet szenvednek, mindhárman meghalnak. Mennek a menyországba, Szent Péter fogadja őket:
- Mielőtt eldöntenénk, hova kerüljetek, mondjátok el, mit szeretnétek, mit mondjanak az emberek a temetéseteken?
Az első válasz:
- Azt szeretném, ha az emberek azt mondanák, jó férj, jó apa, jó orvos volt.
A második:
- Én azt szeretném, ha azt mondanák, jó férj, jó apa, jó tanár volt.
A harmadik válasz:
- Én meg azt szeretném, ha azt mondanák: "Nézzétek! Megmozdult!"
- Hányasra vizsgáztál?
- Kettesre.
- Miből?
- Kegyelemből.
- Párizs: szél, a hajad bírja
- London: eső, a hajad bírja
- New York: a hajad még mindig bírja
- Csernobil: a hajad még most is bírja, de te már nem...
Tanító néni az iskolában:
- Marika, mit fogsz csinálni, ha olyan nagy
leszel, mint én?
- Fogyókúrázni!
- Ügyesen átcsempésztük az ékszert a kis puncidba rejtve, kislányom... Ó, ha szegény anyád élne, kihozhattuk volna a Trabantot is...
A kismalac elindul új állatokat megismerni. Találkozik az öszvérrel.
- Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak?
- Én vagyok az öszvér.
- Miért hívnak öszvérnek?
- Mert apám ló, anyám pedig szamár.
A kismalac továbbmegy, a bokorból morgást hall.
- Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak?
- Én vagyok a farkaskutya.
- Miért hívnak farkaskutyának?
- Mivel apám farkas, anyám meg kutya.
A kismalac tovább ballag, majd hirtelen zümmögést hall.
- Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak?
- Én vagyok a lódarázs.
- Na persze!
Két pszichiáter beszélget:
- Kolléga úr, a praxisában mi volt a legbonyolultabb eset?
- Egyszer volt egy páciensem, aki nagyon kórosan viselkedett. Egy álomvilágban élt, a fejébe vette, hogy van egy gazdag nagybátyja Brazíliában, aki meghalt és minden vagyonát ráhagyta. Egész nap csak otthon ült, nem járt dolgozni, nem nézett tévét, egyáltalán, semmit sem csinált, csak az ügyvéd levelére várt. Nyolc éven keresztül kezeltem, nagyon lassan gyógyult, állandóan arról beszélt, hogy bármelyik nap megérkezhet a levél, amiben az örökségéről írnak. Gondolja el, kolléga, nyolc hosszú éven át beszélgettem vele, győzködtem, hogy az egészet csak kitalálta. Már majdnem sikerült meggyógyítanom... amikor aztán megjött az a rohadt levél!
Üzenetrögzitõ szövegek:
--
Az óvatos:
Talán nem is vagyunk olyan messze a készüléktõl, mégis jobb volna, ha elõbb közölné, kicsoda maga és mit akar!
--
Modern Don Juan:
Édesem! Roppant türelmetlenül vártam a hívásodat!
Beszélj, drágám!
--
Az elfoglalt:
Csak stikwortokban, öreg, gyorsan, nincs sok vesztegetni való idõm!
--
Az amatõr 007-es ügynök:
Kérem, gyorsan hagyjon üzenetet, mert a szalag néhány másodpercen belül megsemmisíti önmagát!
--
A türelmes:
Kérem, legyen bizalommal irántam, és mondjon el mindent - de tényleg mindent - saját magáról! Ígérem, hogy a legnagyobb figyelemmel fogom hallgatni!
--
A közönyös:
Ha gondolja, meghagyhatja a telefonszámát, bár a fene tudja, hogy visszahívom-e.
--
A képmutató:
Minõ fájdalom, hogy nincs szerencsém személyesen társalogni önnel. E tény kétségkívül gyászba borítja elkövetkezõ napjaimat!
--
A bürokrata:
Kérem, adja meg családi és keresztnevét, állandó lakcímét, korát, családi állapotát, végül pedig telefonszámát.
--
A sportember:
Éppen kocogni vagyok.
Próbáljon meg felhívni késõbb, mielõtt teniszezni mennék, vagy holnap reggel 9-kor, amikor hazaérek az uszodából.
--
A Murphy-hívõ:
Amennyiben mûködik ez a vacak, mondjon rá bármit, nem biztos, hogy a vonal recsegésétõl hallani fogom.
--
Az üzletember:
Mit? Mikor és hol?
Mennyiért?
--
Az embergyûlölõ:
Akárki is hívott, tegye le. Téves kapcsolás.
