Két barátnő trécsel a presszóban. Mint mindig, most is terítékre kerülnek a kényes témák. Mesél az egyik:
- Tudod, a férjem csak sötétben szeretkezik velem!
Kérdően néz a barátnő:
- Akkor te még nem is láttad az arcát aktus közben?
- De igen, szörnyű képet vágott, mikor benézett az ablakon.
- Hogy hívják a vak akkumulátort?
- ???
- Vaksi.
Kisfiú áll édesanyjával a villamosmegállóban. Az aluljáróból terhes nő bukkan föl, nagyjából 6 hónapos terhes lehet. A kisfiú azonnal anyjához fordul:
- Anyu, miért nőtt meg a néni hasa?
- Mert gyereket vár.
A következő pillanatban egy nagyon dagadt idős urat lát meg a gyerek a villamosmegállóban.
- A bácsi mit vár?
- A villamost.
- Az meg is látszik!
- Apu, elfogadható az, hogy mikor mi fiúk összejövünk mindig megvitatjuk a különbözõ méretû és alakú nõi melleket?
- Persze fiam, ez teljesen normális. A nõi mellek nagyon is különbözõek, a nõk korának megfelelõen. A húszéveseké olyan mint egy dinnye, kerek és kemény. A harminc és negyvenéveseké olyan mint egy körte, még mindig szép, de már lóg egy kicsit. Ötven év után már olyan mint egy hagyma.
- Hagyma?
- Igen, ha csak ránézel, sírnod kell!
A fiú nõvére erre megkérdezi az anyját:
- Anyu, hányféle pénisz van?
A mama boldog, hogy végre lehetõsége van kifejteni az álláspontját a témáról:
- A férfiak ugyancsak három fázison mennek keresztül. A húszéveseké olyan mint egy tölgy, kemény és hatalmas. A harminc és negyveneseké olyan mint a nyírfa, hajlékony de még mindig megbízható.
Ötvenen felül olyan mint a karácsonyfa.
- Karácsonyfa?
- Igen, ki van száradva és a diók rajta már csak dísznek vannak.
Két hangya sétál, és találnak egy alvó elefántot. Meszólal az egyik:
- Te maradj itt, én hívok segítséget.
- Oké.
Később az elefánt feláll és elmegy. Megjön a hangya a többiekkel:
- Hova tűnt az elefánt?
- Elment.
- Véletlenül nem megetted?
- Nem.
- Ugyan, akkor miért zsíros a szád?
- Gyerekek, ki tudja, mire való a fülünk? - kérdezi az elsősöktől a tanító néni.
- Hogy lássunk. - feleli Móricka.
- Biztos vagy benne?
- Igen, ha nem lenne fülünk, a szemünkre csúszna a sapka.
A vándor már két napja nagyon éhes, amikor végre meglát egy régi kis viskót. Bekopog, és kérdi az öregasszonyt, aki ajtót nyit neki:
- Öreganyám! Szegény vándor vagyok, nagyon éhes, nincs egy kis étel a számomra?
- Fiam, tegnapi leves jó lesz?
- Persze öreganyám! Nagyon köszönöm!
- Akkor gyere vissza holnap!
-Tudod mit lehet mondani a gorillának, amelyiknek egyik fülében banán, a másikban sárgarépa van?
- Fogalmam sincs.
- Mondhatsz amit akarsz, úgy sem hallja.
- Gyerekek, ki tud nekem mondani egy nagy folyót? - kérdezi a tanító néni.
Pistike jelentkezik:
- A Volga!
- Jól van, Pistike! Ki tud másikat?
- A Nílus! - kiáltja Jancsika.
- Ügyes vagy. Tud-e még egyet valaki?
Móricka jelentkezik, aztán mikor felszólítják, kimegy a tanító nénihez és odasúgja a fülébe:
- A Duna.
- És ezt miért suttogva mondtad? - csodálkozik a tanító néni.
- Azért mert apukám azt mondta, hogy arról, ami nálunk folyik, csak suttogva lehet beszélni.
