Két autó összeütközik. A tűzoltók hamarosan a helyszínre érkeznek, és megkezdik az autókba szorultak mentését.
- Uram, súlyos a sérülése? - kérdi az egyik tűzoltó a sofőrtől.
- Nem tudom, még nem beszéltem az ügyvédemmel - válaszolja a sofőr.
Kovács elmegy a pszichiáterhez:
- Kérem, segítsen rajtam, súlyos gátlásaim vannak.
- Mondja csak el, mi a problémája.
- Először is: képtelen vagyok átmenni az úttesten.
- Semmi gond, majd kigyógyítom belőle. És még?
- Aztán meg nem tudok aludni.
- Ezen is tudok segíteni.
- És van még egy bajom...
- Mi az?
- Nem tudok fizetni.
A sas és a sólyom azzal lazulnak befüvezve, hogy leugranak a sziklafalról, majd amikor már majdnem földhöz érnének, kiterítik szárnyaikat, és felemelkednek. Arra jár a medve:
- Szasztok, megpróbálhatom én is?
- Hát persze....
Medve leugrik... a sas utánaszól:
- Te medve, te tudsz repülni?
- Nem...
- Lazaaaaa, nagyon lazaaa...
- Mi különbség Jézus és egy Jézust ábrázoló falikép között?
- ???
- A Jézust ábrázoló kép felfüggesztéséhez elég egyetlen szög is.
Egy kamaszlány így szól az apjához:
- Apu, kölcsönkérhetjük a kocsikulcsodat a Józsival?
- Nincs az autóban benzin, kislányom.
- Nem számít, úgysem akarjuk kivinni a garázsból.
A szobapincér a reggeli maradékát pakolja össze a szobában.
- Hozhatok még valamit, uram? - kérdi a vendégtől.
- Nem, köszönöm! - feleli a férfi.
A szobapincér ekkor észreveszi, hogy az ágyon fekszik egy nő.
- És valamit a feleségének? - kérdi.
- Hmmm, nem rossz ötlet - mondja a vendég. - Legyen szíves, hozzon egy képeslapot.
- Mi az abszolút lehetetlen?
- ???
- Veterán kamikaze találkozó.
Szeretnék már egy barátnőt, akinek a neve nem .jpg-re végződik!
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhetõ meg egy felhõkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhõkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetõsen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetõsége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idõ. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elõ. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az elsõ ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhõkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt idõt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhõkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetõn megmérve a gravitációs erõt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhõkarcoló rendelkezik tûzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerû szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetõn mérhetõ nyomás különbözetébõl is megállapítható a felhõkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhõkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és õ a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
