Kedves Lányom!
Lassan írom levelem, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni.
Már nem ott lakunk, ahol eddig, mert apád olvasta, hogy a legtöbb baleset az otthontól 20 km-es körzetben történik, úgyhogy elköltöztünk. A házszámot sajnos nem tudom megírni, mivel az előző lakók magukkal vitték, hogy ne kelljen a címüket megváltoztatni. Az új házban minden nagyon szép és jó. Mosógép is van, bár nem működik valami jól. Beletettem a ruhát, meghúztam a láncot, és azóta nem láttam belőle semmit. Mindent összevetve nem rossz itt. A múlt héten csak kétszer esett az eső, egyszer három, egyszer meg négy napig.
Elküldtem a kabátot, amit kértél, de apád szerint a gomb miatt túl nehéz lett volna a csomag, úgyhogy levágtam mindegyiket, és beletettem őket a kabát zsebébe. Az a lüke bátyád valamelyik nap bezárta a kocsikulcsot, és több mint két órába telt, míg apádat és engem
kiszabadítottak az autóból. A nővérednek ma gyermeke született, de még nem tudjuk fiú-e, vagy lány, így azt sem tudom megírni, hogy nagynéni
vagy nagybácsi lettél.
Képzeld! A szomszéd beleesett a pálinkáshordóba. Néhányan megpróbálták kihúzni, de ő hősiesen ellenállt, és
megfulladt. Szegény embert 3 napig hamvasztották.
Máskülönben nincsen újság, minden a megszokott mederben folyik.
Csókol szerető anyád
Ui.: Akartam pénzt is tenni a borítékba, de már le volt zárva.
További viccek:
Volt egyszer egy kis család. Apa, anya, kisfiú. amikor a kisfiúnak először sikerült egy egész napon át tisztán és szárazon tartania a pelust, úgy 3 éves kora körül, az apja azt mondta:
- Kisfiam, nagyon büszke vagyok rád. Csak így tovább. Mit szeretnél kapni ezért a szép eredményért?
A kisfiú bájos mosollyal azt felelte:
- Hájom pijosz pinponlabdát, apuci!
- Jól van kisfiam, megkapod. - simogatta meg fiacskája fejét a büszke atya.
Eltelt pár év, s a fiúcska elérte az iskoláskort. Az apja, mikor kézenfogva elkisérte az iskolába, mesélt neki arról a sok érdekes dologról, amivel majd találkozhat, és azt is mondta neki:
- Kisfiam, Nagyon örülök, h immár iskolás lettél. gondoltam, veszek neked valami ajándékot. Mit szeretnél?
- Apukám, szeretnék három piros pingponglabdát.
- Rendben.
Hamar eltelt az első a tanév, s a fiúcska kitűnő bizonyítványt vitt haza. Az magához ölelte és azt mondta neki:
- Kisfiam, nagyon ügyes voltál. Szeretnélek valamivel megajándékozni. Mit adhatok neked?
- Csak három piros pingponglabdát kérek, apuci.
A férfi bólintott, s fiúcsaka ismét megkaphatta, amit kért.
A következő iskolaévben ismét szuperjó volt a bizonyítványa, s boldog atya a szokásos kérdéssel fodult hozzá, amire a szokásos választ kapta.
Eltelt így az egész általános iskola. A fiúcska folyamatosan kiváló eredményt nyújtott, s sosem kért mást apjától, csak három piros pingponglabdát. Közben eljárt sportolni is, ahol szintén kimagasló volt a teljesítménye, valamint zenét is tanult, melyben tanárai átütő erejű tehetségnek tartották, s sorra nyerte a sport- és a zenei versenyeket.
S minden alkalommal három piros pingponglabdát kért apjától, mikor az meg akarta jutalmazni.
Az apja eleinte csak mosolygott, csacsi gyerekségnek tartotta fia vonzalmát a piros pingponglabdák irányában. Aztán később, amikor a fiú középiskolában sem tett le erről, már egyre inkábban furcsállotta a dolgot. De nem az a fajta ember volt, aki gátat vet a fia vágyainak, pláne, ha az ilyen könnyen és olcsón teljesíthető, hát minden alkalommal szó nélkül megvette az újabb adag pingponglabdát.
Elérkeztek immár az érettségihez, amit - természetesen - kitűnően abszolvált a fiatalember, s - megint csak természetesen - pingponglabdát kért, hármat, pirosat ajándékba.
Ekkortájt már komoly nehézségekbe kezdett ütközni a rengeteg kis piros golyó tárolása, de szerencsére nem éltek ők rosszul, hát megengedhették maguknak, h egy nagyobb lakásba költözzenek, melyben egy teljes szoba a pingponglabda-gyűjtő szenvedélynek volt szentelve.
A fiút persze felvették egyetemre, s ő hozta szokásos formáját - mindig, mindenben a legjobbat nyújtotta. Hamar elszállt az öt év, s lassan tele lett a labdás szoba is.
Az apa akkortájt már sokat tépelődött azon, vajon mit is gondoljon erről a szenvedélyről. Úgy vélte, nem árthat vele, ha egyszer végre megkérdezi az okát. Lassan kezdett beleőrülni, h nem érti, mi a szándéka a fiának. Úgy döntött tehát a diplomaosztó ünnepségre készülődve, h nem vár tovább a spontán kámingáutra, igenis szemtől-szembe megkérdezi a fiát, mi ez a pingponglabda-mánia. Ebben a pillanatban megcsörrent a telefonja: balaeset történt a diával, azonnal rohanjon a kórházba.
Az apa kétségbeesetten száguld. Az intenzíven találja fiát, élet-halál közt lebegve. Az orvosok szerint halálos a sérülés, nem sok van hátra a fiúnak. Az apa Zokogva rogy ágya mellé, szorongatja a kezét, szólongatja a fiát.
A fiú kisvártatva felnéz, megismeri apját. Rámosolyog, nyugtatgatja, h ne féljen, minden jól van így is. Az apa hirtelen, váratlan a régóta benne feszülő kérdést böki ki:
- Fiam, drága fiam, kérlek, mondd meg, mi végre ez a rengeteg pingponglabda?
- Apám, hát érdekel? Persze, elmondom. Tudod - kezdi -, azért kértem mindig három piros pingponglabdát, mert .... És a kicsi palika élete véget ért...
Bemegy egy férfi az állatboltba, és kérdi, hogy van-e beszélõ papagáj. A kereskedõ odavezeti egy kalitkához, amiben egy hatalmas csõrû papagáj üldögél. Az eladó azt mondja:
- Uram, ez egy csodapapagáj! 20 nyelven beszél!
A férfi elhatározza, hogy kipróbálja.
Férfi: - Do you speak English?
Papagáj: - Yes.
Férfi: - Sprechen sie Deutsch?
Papagáj: - Jawohl!
Férfi: - Hablas Espanol?
Papagáj: - Si!
Férfi: - Parlez vouz Francaise?
Papagáj: - Oui!
A férfi gondolkozik, majd ravaszul megkérdi:
- És héberül beszélsz-e?
Erre a papagáj:
- Nézz csak rá az orromra! Szerinted?
Egy egyetemista lány bejárt dolgozni az apja ügyvédi irodájába. Egyik reggel telefonon kereste a lányt egy barátnője, a papa vette fel a telefont:
- Sajnos még nincs bent. Hívja később.
Délben megint csörgött a telefon, ugyanaz a női hang a lányt kereste. Megint az apa vette fel:
- Ebédelni ment. Próbálja meg később.
Délután 4-kor ismét ugyanaz a hívó. Az apa azt mondja neki:
- Sajnos, már elment haza. Tudok segíteni valamiben?
- Igen, megmondaná, kérem, hogy lehet magukhoz bekerülni dolgozni?
Katona fiú írja a szüleinek:
"Sajnos nem írhatom meg, hol állomásozom, de azt elmondhatom, hogy tegnap lőttem egy jegesmedvét!"
Három hónap múlva jön az újabb levél:
"Sajnos most sem közölhetem, hol van az állomáshelyünk, de azt elmondhatom, hogy tegnap táncoltam egy bennszülött lánnyal!"
Egy hónap múlva az újabb levél:
"Nem írhatom meg, hogy hol vagyok, de az orvos azt mondta, hogy jobban jártam volna, ha táncolok a jegesmedvével és lelövöm a bennszülött lányt!"
- Drágám, most hogy összeházasodtunk, azt hiszem kialakíthatnánk a szexuális életünket a következők szerint: Este, ha a frizurám rendben van, azt jelenti, hogy nem akarok szexet. Ha nem egészen szép a hajam, nem elég rendezett, ez azt jelenti: lehet, hogy akarom a szexet, lehet hogy nem. Viszont ha a frizurám teljesen elhanyagolt, ez azt jelenti, hogy akarom a szexet.
- Rendben van édesem! Csak ne felejtsd, hogy ha hazajövök általában iszom egyet. Ha csak egy pohárral iszom, akkor ez azt jelenti, hogy nem akarom a szexet. Ha két pohárral iszom, akkor ez azt jelenti: akarom a szexet, de lehet, hogy nem. Viszont ha több mint két pohárral iszom, akkor kurvára nem fog érdekelni, hogy milyen a hajad!
Egy fiatal pár összeházasodik, és az esküvő után beköltöznek első saját otthonukba. Az ifjú férj azt kéri a feleségétől, hogy hadd legyen egy saját fiókja, ahová az asszony nem fog benézni. A feleség megígéri, hogy így lesz, és harminc éven át be is tartja az ígéretét. Egy napon azonban a fiókot félig nyitva találja, és belenéz. Talál benne három golflabdát és 1000 Dollárt. Amikor hazajön a férj, az asszony kérdőre vonja. A férj így válaszol:
- Tudod, valahányszor megcsaltalak, betettem a fiókba egy golfalbdát.
” Harminc év alatt csak háromszor, ez nem is olyan rossz.” – gondolja az asszony.
- Na és az 1000 Dollár?
- Mikor kigyűlt egy tucat golflabdám, eladtam.
A stewardess kérdezi az utastól:
- Parancsol vacsorát?
- Miből lehet választani?
- Igen vagy nem.
Kijön egy ember a templomból, és látja, hogy az út szélén egy koldus kéreget. Ad neki 100 forintot.
- Az Isten áldja meg magát, majd imádkozni fogok az Ön beteg anyósáért. Az én imámnak foganatja van. Egyszer elfelejtettem imádkozni, mert éppen berúgtam, és másnapra meg is halt szegény!
- No, itt van még egy százas barátom, aztán rúgjon be megint!
